Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-03-01 / 3. szám
74 SUGÁR LÁSZLÓ DR. az egyes kezelési eljárások lényegével. A továbbképzés hivatott ezen ismeretek elmélyítésére és a megfelelő gyakorlati tudás elsajátítására. Paradontologiai szemlélet alatt értjük, hogy az orvos az egyes fogakat ne önmagukban vizsgálja, hanem a rágószervet funkciós egységnek tekintse. Ez a funkciós egység a fogakból, a fogágyból, a rágóizomzatból és az állkapocsízületből áll. Ezek működése szorosan összefügg egymással. A fogazat funkciós vizsgálata során nemcsak a carieses fogakat vagy foghiányokat kell megállapítani és ezek ellátásáról, pótlásáról gondoskodni, hanem a fogazat morphologiai vizsgálata mellett funkciós vizsgálatot is kell végezni, mely kiterjed az occlusiora, az artikulációs mozgásokra, az esetleges artikulációs zavarok, mint a korai érintkezés, elcsúszási akadályok megállapítására is. Igen lényeges az állkapocsízület és a rágóizmok működésének, valamint az esetleg kimutatható kóros mozgásoknak, az ún. parafunkcióknak vizsgálata. Parafunkciónak nevezzük a rágó- és mimikái izmoknak, valamint a nyelvnek a rágástól, nyeléstől és beszédtől független mozgásait, mint a csikorgatás, összeszorítás, ajakrágás, különböző „üres” mozgások, a nyelv célszerűtlen mozgásai. A parafunkciókra jellemző (5), hogy hiányzik a normális működést szabályozó védő mechanizmus, mely a fogazatot a fokozott terheléstől védi. A funkciós vizsgálat igen lényeges a fáb. prophylaxisában és a kezdődő elváltozások gyógyításában, mert a funkciós zavarok korai felismerése és kiküszöbölése sok károsodástól védi meg a fogazatot. 3. A fáb. gyógyítása rendelőintézetekben parodontologiai szakrendelések létesítésével látszik leginkább megvalósíthatónak. Erre Budapesten két megoldás kínálkozik: 1. nagyobb rendelőintézetek fogászati osztályain, ahol szakosított rendelések folynak, létesítendő egy-egy parodontologiai rendelés is, vagy 2. több munkahelyes központi parodontologiai rendelő létesítése. Vidéken a megyei stomatologus főorvosok mellett létesítendő egy-egy szakrendelés, mely a parodontologiai betegeket is ellátja. A gyógyítás megszervezésére a jelen helyzet talán azért is alkalmas, mert a közel jövőben végző nagyszámú fogorvos lehetővé teszi parodontologiai rendelések megindítását. A fáb. gyógyításának megvalósításában időszerűnek tartom a parodontologiai szakrendelések megszervezését. A betegek gyógyításában pedig törekedni kell a funkciós szemlélet érvényesítésére. Irodalom 1. Breitner Gy. — Neuwirth E. — Bálint E. és mtsai: A fogágybetegség szerepe a rágóképesség csökkenésében. Egyetemi pályamunkák 1965. — 2. Bruszt P. : A fogszuvasodás és a fogágybetegségek gyakorisága Madaras község 15 éven felüli lakosságán. Fogorv. Szle. 54. 19. 1961. — 3. Bruszt P. : Cariesepidemiologiai vizsgálatok a bajai és bácsalmási járás 12 községében. Fogorv. Szle. 55. 102. 1962. — 4. Bruszt P. : Felsőszentiván felnőtt lakosságának fogszuvasodása, fogászati ellátottsága és szanálási terve. Fogorv. Szle. 55. 421. 1962. — 5. Drum, W. : Klassifikation von Parafunktionen. D. Z. Z. 17. 411. 1962. — 6. Fekete L. — Sugár L. : A tatai caries-vizsgálatok fogászati és táplálkozásegészségügyi vonatkozásai. Népegészségügy. 29. 532. 1948. — 7. Hattyasy D. : A falusi lakosság fogászati ellátottsága. Fogorv. Szle. 54. 297. 1961. — 8. Hradeczky C. — Gergely L. — Adler P. : ínygyulladás előfordulása a szekszárdi középiskolák tanulóin. Fogorv. Szle. 46. 208. 1953. — 9. Implom L. : Vizsgálat a parodontosis elterjedéséről. Fogorv. Szle. 43. 11. 1950. — 10. Oravecz P. : Beszámoló a Baranya megyei Gyód községben végzett fogászati vizsgálatok eredményeiről. Fogorv. Szle. 50. 328. 1957. — 11. Sz. Rudas L. — M. Ember E.—Bozzay L. : Fogászati szűrővizsgálatok a sellyei járásban, különös tekintettel a parodontopathiára. Fogorv. Szle. 55. 161. 1962. — 12. Sallay K. : A parodontosis gyakorisága három bodrogközi falu lakosságán. Fogorv. Szle. 46. 169. 1952. — 13. Sugár L. : A fogszuvasodás és fogágybetegségek gyakorisága édesipari dolgozókon. Népegészségügy. 35. 303. 1954. — 14. Sugár L. : A fogágybetegségek gyakoriságára vonatkozó vizsgálatok. Fogorv. Szle. 51. 398. 1958. — 15.
