Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-02-01 / 2. szám
46 ADLER PÉTER DR. egyeznek a most talált r-értékek a korrelációs együtthatónak különböző 8—9 éves csoportokban talált értékével, amely több százas csoportokban a gyermekek tejőrlőinek és első nagyőrlőinek szuvasodása közötti kapcsolatot fei'ezi ki (Adler, 1957). B) Sokkal nagyobb r-értékeket találtunk egyrészt a 8, 9, 10, 11, 12 és 13—14, másrészt a 12, 13, 14, 15, 16 és 17 éves korban megállapított CER-számok között. Az ifjabbakon ezen értékek jól egyeznek azokkal, melyeket régebbi vizsgálatokban 16—18 éveseken találtam különböző fogféleségek CER-számai között (Adler, 1960). Ezek a kivétel nélkül erősen szignifikánsnak bizonyuló r-értékek azonban megtámadhatónak tűnnek, mert egyazon személyek összcaries-intenzitásának összehasonlítása különböző életkorokban akaratlanul is egyoldalú szelekciót jelent, hiszen a CER-szám a kor haladtával általában növekszik, legkedvezőbb esetben is csak változatlan marad, de (értékelési hibáktól eltekintve) per definitionem nem csökkenhet. C) Ezen egyoldalú szelekciót elkerülendő, az első vizsgálatkor talált CER- számot a négyéves periódus caries-szaporulatával kell összehasonlítani. Az így nyert r-értékek közül egyik sem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. Érdekes, hogy a két legfiatalabb csoportban az r-érték előjele negatív, a többiben viszont pozitív. Ezen ellentét okát keresve a következő magyarázat látszik helytállónak: Szuvasodásra hajlamos fiúkon az első nagyőrlő áttörése után hamar megbetegszik, tehát a 8—9 éveseken CER-fognak minősül, míg a cariesszel szemben ellenállóbb, valamint későn fogzó fiúkon nyilván csak valamivel később válik szuvassá. Kb. a 10—11 éves korig dől el, hogy mi az első nagyőrlő sorsa: amelyik eddig a korig szúmentes maradt, arról nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a következő 7—8 év során sem válik szuvassá (A. Hradecky). Minél több első nagyőrlő szuvas már a 8—9 éves korban, annál kevesebb az ép első nagyőrlők száma, amelyek a következő négy évben válhattak volna szuvassá. A pubertás előtti korban honi viszonyaink között még ma is szinte elhanyagolható a szuvas felső metszők száma. Az első nagyőrlőn kívüli többcsücskű fogak viszont még túlságosan rövid ideje vannak 11—12 éves fiúk szájában, hogysem tömegesen szuvassá válhattak volna. így érthető, hogy a vizsgált két legfiatalabb korcsoportban negatív korrelációt kapunk a fiatalabb korban észlelt caries-inteniztás és a következő négy év caries-szaporulata között. Az idősebbeken a fordított okoskodás látszik helyénvalónak: a fogváltás második periódusában áttörő multicuspidalt fogak már eléggé hosszú ideje vannak a szájban ahhoz, hogy legalább a szúra hajlamosabbakon szuvassá válhattak. Minél nagyobb az egyéni szuvasodási hajlam, nyilván annál nagyobb számban lettek csakugyan szuvassá. Következtetések Jelen vizsgálataink alapján az iskolás korban a tejőrlőkön észlelt caries-intenzitás nem enged meg prognosztikai következtetést az egyes gyermekek maradó fogainak a következő négy év alatt várható szuvasodását illetően. Éppen így nem lehet az adott életkorban a maradó fogakon észlelt caries-intenzitásból a következő négyéves periódus caries-szaporulatára egyénenként érdemben következtetni. Persze, az is igaz, hogy a bármely korban észlelt nagyobb CER-szám egyértelműen arra mutat, hogy négy évvel később is nagy lesz a CER-szám.
