Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-12-01 / 12. szám
378 KÖNYVISMERTETÉS KÖNYVISMERTETÉSEK Kárpáti Endre: Madzsar József válogatóit írásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967., 280 oldal. Ára: 57,— Ft. Madzsar Józseje, magyar szocialhygiene és a munkásmozgalom történetében igen fontos szerepet játszik. Pályája elején fogorvos volt, és mint életrajzából kiderül, sokszor visszatért a fogászat műveléséhez. A könyv szerzője-szerkesztője hosszú évek óta nagy szorgalommal, kitartással és szakavatottsággal gyűjtötte a Madzsar életére és munkásságára vonatkozó igen értékes és érdekes adatokat. E gyűjtő munka bőséges eredménye magyarázza, hogy a könyv címe nem tükrözi híven a tartalmát. A műben csak egy harmad rész jutott Madzsar válogatott írásainak, a többi a kitűnő, olvasmányos életrajz, jegyzet és bibliográfia. És ez így helyes, mert a részletes életrajz, tevékenységének elemzése hézagpótló munka volt, a bibliográfia segítségével pedig Madzsar minden nem közölt írása fellelhető. Madzsar a természettudomány, a szocialhygiene, a társadalomtudományok és a könyvtárügy terén elképesztően nagy irodalmi munkásságot fejtett ki. Fogorvosi irodalmi működése ezekhez viszonyítva számbelileg nem nagy, de éppen Kárpáti kitűnő bibliográfiája szerint, nem lebecsülendő. Helyesen ítéli a szerző, hogy Madzsar fogászati tudományos munkásságának súlya alapján akár a magán tanárságra is pályázhatott volna. Hazánkban a fogászati röntgenológia egyik úttörője volt, aki már 1906-ban a sugárveszéllyel és az ellene való védekezéssel foglalkozott. Nem közli a mű azt az érdekes adatot, hogy Madzsar 1918-ban a Magyar Fogorvosok Egyesületének nagygyűlésén „a fogszú népegészségügyi fontosságáról” tartott előadást. Ez volt utolsó fogorvosi tudományos működése. Madzsar 1936-ban a Szovjetunióba emigrál. Levelei szerint foglalkozott a gondolattal, hogy mint stomatologus félnapi munkát vállaljon és fennmaradó idejét irodalmi munkássággal töltse. Sajnos ez a terve nem vált valóra. Kárpáti kutatásai szerint Madzsar 1938-ban a „sztálini törvénytelenségek következtében” tíz évre ítélve egy Moszkvakörnyéki lágerbe kerül és állítólag 1944 szeptemberében 68 éves korában a katlaszi táborban halt meg, végelgyengülésben. Az igen szép kiállítású könyvet érdekes képanyag teszi teljessé és hozza még közelebb Madzsar személyét és korát az olvasóhoz. Huszár György dr, Sigurd P. Ramfjord, Donald A. Kerr és Major M. Ash (Editorial Commitee): World Workshop in Periodontics. Ann Arbor (Michigan), 1966. A kötetben összegyűjtött tanulmányok a második parodontologiai világkonferencia anyagát tartalmazzák 458 oldal terjedelemben. A konferencia célja az volt, hogy a parodontologia eddig elért eredményeit összefoglalja. A konferencia anyagát hét fejezetben tárgyalták, melyeknek címei és előadói a következők voltak: 1. A párodontium anatómiája és physiologiája, előadó: S. Sehultz-Haudt (Oslo), 2. Pathologia, ea: F. Carranza jr. (Buenos Aires), 3. Aetiologia, ea: S. S. Stahl (New York), 4. Epidemiológia, ea: J. Werhaug (Oslo), 5. Occlusio és parodontologia kapcsolata, ea: U. Posselt (Malmö). 6. Therapia, ea.: P. Ratcliff (San Francisco), 7. Szájhygiene és praeventio ea.: J■ C. Greene (Washington). Posseltet a halál megakadályozta, hogy beszámolóját megtarthassa, így ezen munkája postumus műve lett. Az első fejezetből figyelemre méltó a gingivalis folyadék vizsgálati eredményeinek ismertetése. A gingivalis folyadékot lényegében a vérszérumhoz hasonló tartalmúnak találták. A párodon tium anyagcseréjét radioactiv izotópokkal ellenőrizték. Foglalkozik a mastocyták szerepével és a parodontium érellátásával is. — A második fejezet a lepedékképződéssel és az infectio mechanismusával foglalkozik, nagy jelentőséget tulajdonítva az enzym eredetű kötőszövet-destructiónak. Bár egyrészt a gingiva-elváltozásokat. nem tartják traumás occlusiós eredetűeknek, elismerik egyéb kóros parodontalis elváltozásoknak a traumás ocelusióval való összefüggését. Az aetiologiát illetőleg három tényezőt említ: localis, generalis és constitutionalis fényezőt. Elsősorban a lepedékképződést tartja aetiologiai tényezőnek, mint a mieroorganismusok telepét, amelyek enzymjeik és toxinjaik révén fejtenek ki destructiv hatást. A traumás occlusió másodlagos fontosságú. Különösen fontosnak tartja az interdentalis hámszövetet, amely szerinte praedominans helye a gingivalis gyulladásnak. Tisztázatlan, hogy a gingivalis folyadék protektiv hatással van-e a gingivalis laesiókra, vagy elősegíti azokat. A generalis betegségek képtelenek helyi irritatio híján parodontopathiákat kiváltani. Hivatkozik az öröklés eredetre vonatkozó adatok hiányára.
