Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
SALAMON SZOBRA 25 A szoborleleplezés közönsége hatással hallgatóságára, mert olyan közvetlen modorban hangzottak el, mintha ott a pódiumon rögtönözte volna azokat. Nem lehet eléggé értékelni azt sem, hogy a fogorvosok szakmai gyűlésein tartott tudományos referátumain kívül a társadalmi megmozdulásokon is legtöbbször 6 volt a felkért szónok. Szelíd, humanista humorral tűzdelt beszédei mindig esemény számba mentek. Különleges nyelvtudása pedig képessé tette arra is, hogy a külföldi vendégek részvételével rendezett összejöveteleken, kongresszusokon az alkalom szerint éppen szükséges német, francia, angol, olasz vagy spanyol nyelven tudta tolmácsolni gondolatait. Mindezeket egybevetve bátran megállapíthatjuk, hogy szakmánk története Salamon színes egyénisége nélkül szegényesebb lett volna, és ez a szobor megörökítésre méltó egyéniség alakját jeleníti meg. Egyetemünk nevében hálás köszönettel fordulok a szobor alkotója Kunvári Lilla művésznő felé, aki Salamonról nyert személyes benyomásait művészi ihletettséggel tudta megörökíteni, a holt anyagot élettel megtölteni, és hogy nagyértékű alkotását Egyetemünknek ajándékozta. Köszönettel fordulok a Képzőművészeti Alap igazgatóságához is, mert önzetlen segítségével lehetővé tette, hogy Egyetemünk Salamon bronzba öntött szobrával gazdagodjék. Az Egyetem nevében leleplezem és átveszem most a szobrot. A leleplezés után az első koszorút Varga dékán helyezte az Egyetem nevében a szoborra. Fábián Tibor dr. tanársegéd az MSZMP Fogorvostudományi Kar-i pártszervezete és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, Molnár László dr. professzor a Fogpótlástani Klinika, Boros Sándor dr. tszv. docens, a Konzerváló Fogászati Klinika, Sugár László dr. docens a Szájsebészeti Klinika, Nagy László dr. docens a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Tóth Károly dr. professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, a Magyar Fogorvosok Egyesülete, Berényi Béla dr. docens, igazgató-főorvos a Központi Stomatologiai Intézet és Huszár György dr. docens a Magyar Orvostörténelmi Társaság nevében koszorúzta meg az emlékművet.