Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1967-06-01 / 6. szám

HAEMORRHAGIÁS DIATHESISEK

173

vérzéseket, javítják a capillaris resistentiát és megrövidítik a vérzési időt. Prednisolonnal sikerült Werlhof-kórban szenvedő súlyos beteg állapotát csaknem teljesen tünetmentessé tenni.

Fogéltávolításra való előkészítésként, hazai gyártmányú Prednisolonból 20— 30 mg-ot adunk három napon keresztül, majd adását fokozatosan beszüntetjük. Mellékhatás elkerülésére 1 - 2 g káliumsót adunk naponta. Thrombopeniás beteg előkészítését Prednisolonnal Balogh és Lelkes ismertették.

Thrombopathiáknál a fenti kezelés mellett — minthogy a thrombopathiák rendszerint az érfalakra is kihatnak — C-, P- (Rutascorbin) és K,-vitamint adagolhatunk. Ezeknél a betegeknél a splenectomia szigorúan kontraindikált!

Osztályunkon 9 betegnél találtunk thrombopeniát és 4-nél thrombastheniát. Közülük 4 extractio előtt, 9 pedig extractio után került osztályunkra. Eleinte friss vért és trombocyta suspensiót adtunk C-, P- és К-vitamin mellett. Az utóbbi időben mi is áttértünk a corticosteroidok alkalmazására; Prednisolont adtunk, állandóan ellenőrizve a thrombocvtaszámot. Eredményeink jók voltak, pár nap múlva a thrombocytaszám emelkedett. Emellett helyi ellátást is végezve, ezen betegeknél utóvérzést, kis szivárgásoktól eltekintve nem észleltünk.

Vasopathiás megbetegedésekben az alvadási zavarok kezelése csak másodrendű jelentőségű. A kórképek hátterében gyakran allergiás eredetű zavarok állnak, más esetben azonban vitaminhiány vagy táplálkozási zavar az oka a szövetek károsodásának, a purpurák vagy vérzések megjelenésének. Ezeknél a betegségeknél tehát steroidok és friss vértransfusiók adása mellett az általános kórképnek megfelelően a szervezet roborálása is fontos tényező. Oslerkórnál Lelkes és Simon jó hatást értek el a női nemi hormon (Stvptanon) adásával.

Kórházi osztályunkon — de az ambulanciánkon is — előfordult, hogy anticoagulans kezelésben részesülő beteg jelentkezett akut fájdalom miatt fogeltávolításra. Thrombosis veszélyénél vagy infarctus utáni állapotban a belgyógyászok Syncumar tabletta rendszeres szedését rendelhetik el. Ilyen betegek prothrombin-aktivitását vizsgálva 40%-os érték mellett az extractiót elvégezhetjük, természetesen érintkezésbe lépve a kezelő belgyógyásszal és az ő utasítása alapján felfüggesztve a Syncumar tabletta szedését. Eddig ilyen betegek extractiója minden utóvérzés nélkül sikerült. Ma már az irodalom (Pálos, Láng) óvatosságra int, mert súlyos túladagolásokat és mellékhatásokat észleltek a Syncumar-kezeléssel kapcsolatban.

Osztályunkon 5 thrombosis utáni betegnél végeztünk fogeltávolítást akut panaszok miatt. A Syncumar leállítása után végezve az extractiót, utóvérzést nem kaptunk. Három nap után'a Syncumar-kezelés[folytatása ellenére sem volt vérzés.

Lelkes és Simon már említett közleményében szintén találtunk utalást anticoagulans therapiában részesült thrombosisos betegnél az intravénásán adott oestriolsuccinat jó vérzéscsillapító hatásáról.

Az ambuláns és a fekvőbetegek kezelésének ismertetésével az volt a célunk, hogy ráirányítsuk a kollégák figyelmét a vérzékenység okaira, azok kivizsgálására és a therapiára. A szájsebészeti fekvőosztályon állandó figyelemmel kell kísérnünk az irodalmat és az új gyógyszerek bevezetését, hogy azokat mi is a megfelelő alkalommal és időben alkalmazni tudjuk. A vérzés legtöbbször helyi ok következtében jön létre, és ezek ellátása a fekvőosztályon nem okoz különösebb gondot. A haemorrhagiás diathesisek azonban minden esetben igen gondos és sokrétű kezelést igényelnek még fekvőosztályon is.