Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-05-01 / 5. szám
KÁROLYI-EFFEKTUS 149 mikroszkóppal megállapítható alkati jeleket, úgy megtehetjük ezt a rágószervre vonatkozólag is. A rágószervre vonatkozólag a második fejezetben ismertetett arány alapján két alapvető csoportot különböztethetünk meg. Az első táblázat bal oldali oszlopainak felel meg 1,4 arányérték alatt a fogágybetegségre hajlamos alkatúak csoportja, és a táblázat jobb oldalán az 1,6 arányérték feletti oszlopok felelnek meg a fogágybetegségre nem hajlamosak csoportjának. A két alkati csoport rövid jellemzése: 1. Gyengén fejlett parodontium, rövid gyökerek, hosszú koronák, fogágybetegségre hajlamos. 2. Jól fejlett parodontium, hosszú gyökerek, rövid koronák, fogágybetegségre nem hajlamos [Viltsek, (22)] (1. ábra). 7. ábra. fí. o. koponya fogágybetegségre nem hajlamos, j. o. koponya fogágybetegségre hajlamos Véleményem szerint a fogágybetegségre vonatkozó alkati elképzelések és a Károlyi-eííektus, nincsenek ellentmondásban egymással, sőt összefüggenek. Jelenleg eme összefüggésnek csak lokális vonatkozásaira mutatnék rá. A fogágybetegségre hajlamos csoportnál a gyökérfelület területegységére állandóan nagyobb nyomás esik, mint a fogágybetegségre nem hajlamos csoportnál. Talán elképzelhető, hogy az állandóan az alveolaris csontra és a periodontiumra nehezedő fokozott nyomás idővel károsodást fog a parodontalis szövetekben előidézni még akkor is, ha nem létezik valamilyen általános szöveti gyengeség. 3. táblázat Összefüggés a testmagasság és a rágószerv különböző részei között Testmagasság felső 1 alsó Nasospinale-prosthion Infradentale-gnathion nagymetszőfog-korona Parodontopathia Póz. Neg. Átlag Póz. Neg. Átlag Póz. Neg. Átlag Póz. Neg. Átlag 160 cm alatt 10,4 8,5 9,45 9,3 7,4 8,35 13,65 17,5 15,52 33,5 35,4 34,45 160—170 10.7 8,6 9,65 10,1 7,75 8,92 13,85 17,4 15,62 34,6 36,1 35,35 170—180 11,05 8,6 9,82 10,3 8,85 9,75 14,8 17 15,9 37,5 38,75 38,12 180 cm felett 11,87 9,87 10,83 8 9,84 8,92 14,75 19,3 17,02 35,8 40,15 37,97
