Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-04-01 / 4. szám
124 KÖNYVISMERTETÉS KÖNYVISMERTETÉS Prokop, О.: Forensische Medizin. 2. verbesserte Auflage des Lehrbuches der gerichtlichen Medizin. VEB Verlag Volk und Gesundheit, Berlin, 19t*B. 746 oldal, 635 ábra. A szép kiállítású és kitűnő képekkel gazdagon illusztrált 2. kiadásban Prokop amúgyis vaskos tankönyve kézikönyvvé nőtt. A szerző, a demokratikus Berlin nagyhírű igazságügyi orvostani intézetének igazgatója, ebben a kiadásban is több munkatársat vont könyvének megírásába, mindenütt feltüntetve, hogy melyik fejezetet melyik társszerző írta. A könyv a klasszikus igazságügyi orvostan szellemében tárgyalja a halál, a hullajelenségek, az erőszakos halálnemek, az igazságügyi szülészet, a serologiai és anthropologiai-örökléstani alapon történő apaságmegállapítás, a személyazonosság - meghatározás, a nyomkutatás és az igazságügyi toxicologia kérdéseit. Az új kiadásban különösen attraktív a számtalan táblázat, amelyeket szerző és munkatársai nagy gonddal állítottak össze. Ezek elsősorban az igazságügyi szakorvos gyors tájékoztatását célozzák. Emellett a nagy számban összegyűjtött irodalmi adatok segítik az olvasót a további elmélyedésben. Minthogy a mai külföldi igazságügyi orvostan egyre kiterjedtebben foglalkozik stomatologiai vonatkozású kérdésekkel is, és a fogorvosok érdeklődése is megnőtt az igazságügyi orvostan iránt, ezért Prokop művét nagy érdeklődéssel forgathatják a fogorvosok is, nemcsak általános forensikus ismereteik bővítésére, hanem azért is, mert stomatologiai vonatkozású kérdések is bőven találhatók a könyvben. Ebben a vonatkozásban Prokop részletesen tárgyalja a harapási sérülések forensikus problémáit. Ezt a fejezetet Naumann fogorvossal együtt írta. Az arc redőinek, a száj- és álltájéknak, valamint a szájüregnek, nemkülönben a szájpadredőknek és a РТС-testnek anthropologiai-örökléstani kérdéseivel az apaság megállapítása szempontjából foglalkozik. A szimulálás fejezetében ismerteti azokat a módszereket, amelyeknek segítségével művi úton különféle szájbetegségeket, illetőleg harapási sérüléseket lehet elérni. Egy helyen sajnos beleeseik abba a hibába, amelybe eddig minden ismertebb igazságügyi orvostani és igazságügyi fogorvostani tankönyv beleesett, ti. abba, hogy egyszerűen átveszi más könyvekből Brora és Baume közel száz évvel ezelőtti, a fogkopás életkorral járó fokozatainak beosztását. Ez a beosztás azonban ma már azért nem állja meg a civilizált emberek között a helyét, mert a fogak kopása a csökkent rágás miatt a mai emberen lassabban következik be a rágófelületeken, ill. éleken. Ettől eltekintve szerző és munkatársai a legmodernebb igazságügyi orvosi szemléletben tárgyalják témájukat. A hatalmas terjedelmű és nagyméretű kézikönyv tehát nemcsak az igazságügyi orvos, hanem a fogorvos részére is igen tanulságos útbaigazításokat ad. Stílusa gördülékeny és könnyen érthető. Képanyaga és az egész mű kiállítása kitűnő. Prof. Schranz Dénes dr. Keil, A.:Grundzüge der Odontologie. 2. kiadás Borntraeger, Berlin-Nikolassee, 1966. 278 old., 251 ábrával és 4 színes táblával. Ára: 69,— DM. Keil professzor könyve, az „Odontologia alapjai” c. munka, hosszú szünet után 2. kiadásban jelent meg az 1941-es 1. kiadás után. A teljesen átdolgozott, csaknem 300 oldalas könyv 2 főrészre oszlik: az általános és a speciális részre. Előbbiekben a fog szerkezetének macroscopos és microscopos ismertetése után a fogrendszer fejlődésének és kialakulásának részletes leírását, majd az anyagcsere- és a genetikus szempontok megbeszélését találjuk. A részletes rész a különböző fogak fogrendszerének ismertetését adja, különös tekintettel az emlősökre és ebben a csoportban is az emberre. Keil professzor könyve régi hiányt pótol, s klinikai szempontokat is bőven tartalmaz, bár azokat nem erőszakosan ráncigálja elő, hanem azok magából az anyagból adódnak. így tehát а könyvet minden haladó fogorvos is nagy haszonnal forgathatja, mert tudását, áttekintését munkaterületén kiszélesíti, sok mindent tesz jobban érthetővé. Ehhez hasonló munkák csak az angolszász irodalomban találhatók (Tomes régi könyve 1876-ból, Mummery munkája, melyeket ismerek), de nálunk gyakorlatilag nyomot nem hagytak. A könyv anyaga, feldolgozása igen jó, ábrái általában elsőrangúak. A tudományos és oktató munkában komoly, nagy segítséget jelent. Prof H tt D - " l
