Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-03-01 / 3. szám
1966. március FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: Prof. d r. VARGA ISTVÁN Szerkesztettek : 1908—1925. KORMÖCZI ZOLTÁN dr., 1936—1931. Prof. M ORELLI GUSZTÁV ЫХ. évfolyam 3. szám A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájáról (igazgató: Adler Péter dr. egy. tanár) és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetéből (igazgató : Kesztyűs Lóránd dr. egyetemi tanár) Az ép emberi gingiva histamin- és hízósejt-tartalma írta: TEHNEIt KORNÉLIA dr. és KASSAY LÁSZLÓ dr. Az ép emberi száj nyálkahártya shockanvag-tartalmát két szempontból határoztuk meg : a szájnyálkahártyáról való ismereteink bővítése és egyes szájbetegségek oki kutatásához szükséges konkrét kontroli-értékek megállapítása céljából. Főmet és Kesztyűs (6) ismerteti a különböző emberi szervek histamintartalmát. A vékonybélnyálkahártya, a homlok és felső ajak bőre a leggazdagabb histaminban. A gingiva histamintartalmára vontakozó irodalmi adatokat nem ismerünk. Az utóbbi évek stomato-allergologiai irodalmának néhány kiemelkedő monográfiája vagy könyve sem említi (3, 12). A hízósejteket illetően Todoro adatát idézi BurJcl (4) és Riley (11) is. Eszerint az ép gingivában kevés, a chronikusan gyulladt ínyben sok a hízósejt. Felmérő jellegű vizsgálataink során először a felső és alsó molarisok területére eső gingiva propria histamin- és hízósejttartalmát határoztuk meg. Anyag és módszer 35 egészséges, 10—50 éves korú férfi és nő klinikáikig és szövettanilag egyaránt éj) ínyéből vett anyagot dolgoztunk fel histamintartalomra, s közülük 19-et hízósejttartalomra, Összesen 100 személyen végeztünk biopsiát: bár ínyük klinikáikig épnek tűnt, szövettani vizsgálattal kiderült, hogy mindössze 35 volt valóban ép. l.ábra. Klinikailag ép, szövettanilag „kóros” íny 2. ábra. Klinikailag és szövettanilag egyaránt ép íny