Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 23 TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 1 9 6 5. november 5. Szentbe István dr.: Veleszületett foghiányokról A veleszületett foghiányokat az általánosan elterjedt nézet szerint philogenetikus elváltozásnak tekintik. A komi embryonalis korban elszenvedett betegségek okozhatnak a fogfejlödésben hiányra vezető elváltozást. Az ilyen eredetű aplasiák gyakorisága elenyésző. Az egy fogfélére szorítkozó aplasiák örökletes képek. Garn—Grahnen— Adler—Lewis és a saját vizsgálatai szerint, az egy fogféle aplasia esetében, significansan gyakoribb a másik fogféle hiánya is. Hotz szerint az egy fogra szorítkozó aplasiát mutató szülő gyermekei egy részénél, tehát minden valószínűség szerint a homozygotás öröklésénél, súlyos anodontia mutatkozik. Ilyenkor a testvérek között és a symmetriás oldalak között is igen csapongóan mutatkozhat a hiány, mely gyakran 10 —16 maradó fogra is kiterjed. A 2% gyakoriságú rendelleneségeknél a homozygotia 10 ~ 4 gyakorisággal várható. Míg az egyes fogféleségek aplasiája között a correlatio incisivus— praemolaris—sapiens viszonylatban kölcsönösen egyforma, addig a homozygotás öröklés esetén semmiképpen sem egyenrangúak az I2, /’» aplasiák az M:l aplasiával. Az M3 körülbelül % rész gyakorisággal fordul elő, tehát közel 2%-ban homozygotásan öröklődik a tulajdonság. Tehát /», /'»-hiány semmiképpen sem lehet philogenetikus elváltozás. Hozzászóltak : Rehák Rudolf dr., Csikor Ferenc dr., Viltsek Ernő dr., Prof. Balogh Károly dr. 1 9 6 5. november 12. Viltsek Ernő dr.: Fogágy betegségek komplex therapiája A szerző egyetért azzal az állásponttal, hogy a fogágybetegsógek túlnyomóan helyi eredetűek. Vizsgálatai szerint, ha a nasospinale—prosthion-távolság és a felső nagymetszőfog koronaaránya 1,6 alatt van, a fogágybetegségek gyakorisága magas. Ez a fogágy szöveteire gyakorolt fokozott nyomás kórokozó szerepét látszik bizonyítani. Ez, valamint az őrlőfogak magas és hegyes csücskei és a rövid és konvergáló gyökerek képezik a fogágybetegségek okainak primaer elemeit ; ezekhez kell sorolnunk a belbetegségeket is. Ezeknek megfelelő therapiás elemek a fogak lehető megrövidítése, a csücsökök lecsiszolása, sínezés és a hiányzó fogak pótlása. A konsekutiv elemek a parodontalis tasak és szövődményei, valamint a fogkő. A megfelelő therapiás elemek a tasakok megszüntetése, fogkőeltávolítás, hyperaemisalás általában szájfürdóvel. A betegséget előidéző és befolyásoló elemek ismerete alapján nem remélhető olyan gyógyszer, amely a körfolyamatot egymagában megszüntetni képes, hanem csakis a fentebb felsorolt therapiás komplexum, amelynek a kórfolyamat tüneteihez való alkalmazása mindig sikerhez kell, hogy vezessen. Hozzászóllak : Kunvári Bella dr.. Sugár László dr., Reisz Sándor dr., Csillag Zoltán dr., Fleischmann György dr. Kiss Dezső dr.: Az aszimmetrikus adottságok jelentősége a teljes felső protézis készítésénél Az aszimmetriás elváltozások tanulmányozásához a fogatlan felső állcsont mintái szükségesek. A kétoldali eltérések egyrészt a minták felülnézeti képein, másrészt a minta frontalis metszetein tanulmányozhatók. Az állcsontminta elemzéséhez be kell rajzolni a gerincélvonalat, valamint a papilla incisiva és a foveae palatinaeket összekötő egyenest, amely a median síknak — mint az emberi test szimmetria-síkjának - vetületét képviseli. Az állcsontminták frontális metszeteinek metszéslap vizsgálatainál a két oldal egyes pontjait a frankfurti horizontálishoz viszonyítjuk. Ezért szükséges, hogy a minták gipsztalpának alap-síkja a lenyomat kiöntésekor — beorientálás révén —■ párhuzamos legyen a frankfurti horizontálissal. Az aszimmetrikus elváltozások feloszthatok: 1. alaki-, 2. szerkezeti- és 3. funkcionális aszimmetriára. Mindezek egyedi vagy együttes előfordulása a protézis készítését nagyban megnehezíti. Hozzászóltak : Béky József dr., Turchányi György dr., prof. Molnár László dr., Kun vári Bella dr., Papp László dr.
