Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
NYUGALMI HELYZET 21 Vizsgálati anyag és módszer Vizsgálatainkat tíz, ép fogazatú fogorvostan-hallgatón végeztük. Az elektromyogramok felvétele ülő helyzetben, megtámasztott fejjel történt. Minden meghatározást felületi elektróddal végeztünk. Egy-egy oldalon három elektródot alkalmaztunk. Elhelyezésük : I. a m. temporalis elülső rostjainak megfelelően, II. a m. masseter elülső, III. a m. masseter hátulsó rostjainak megfelelően történt. A bőr benzines lemosása után ragtapasz-csíkkal rögzítettük az elektródokat. Vizsgálatainkhoz először elektrocardiographot és elektroencephalographot alkalmaztunk Greenfield és Wyke módszere szerint. Az elektrocardiographok nem rendelkeznek megfelelő erősítéssel és így értékelhető görbét csak erős izom contractio esetén tudtunk megfigyelni. Az alkalmazott elektroencephalograph pedig nem képes a nagyobb frequentiák megfelelő erősítésére. Az irodalmi adatok ellenére ezeket a készülékeket nem tartjuk alkalmasaknak ilyen irányú mérések elvégzésére. Tapasztalataink szerint a dán DISA-cég által gyártott háromcsatornás elektromyograph felelt meg legjobban a követelményeknek. Katódsugár-oscilloscop és a vele synchron dolgozó fotoapparátus könnyíti meg a munkát a készüléken. Meghatározott állcsontmozgások közben végeztük a regisztrálást; ezek olyan elmozdulások, amelyek a nyugalmi helyzet megállapításánál leggyakrabban előfordulnak. m* Eredmények Vizsgálati anyagunkból az I., 2. és 3. ábra szemlélteti a különböző állcsontmozgások során felvett elektromyogramokat. Az első ábra bal oldalán a nyugalmi helyzetben levő izomról készített felvételen actiós potentialok nem láthatók (alaptevékenység). Az ábra jobb oldala ugyanezen izmok centrális occlusióban levő állapotát mutatja. Mindhárom vizsgált izomban rövid időközökben actiós potentialok jelennek meg. A 2. és 3. ábra különböző mozgások közben felvett elektromvogramokon szemlélteti a nyugalmi helyzet elhagyását követő actiós potentialok megjelenését. Az izmok erősebb contractiója esetében nagyobb amplitúdójú potentialok lépnek fel és interferáló aktivitás jelenik meg. Megbeszélés Az ismertetett eredmények megadják annak a lehetőségét is, hogy fogatlan szájban pontosan meghatározhassuk a nyugalmi helyzetet elektromyograph segítségével. Munkánk során azonban néhány olyan probléma merült fel, amelyek a gyakorlati alkalmazást megnehezítik. Az általunk végzett kísérletekben az elektromyographok a legmegfelelőbbek, azonban stomatologiai vizsgálatok céljára alkalmas lenne a készüléknek egy specializált, egyszerűbb felépítésű változata. Ismert, hogy az actiós potentialok különböző típusai, azonkívül különböző izommegbetegedések, ha a készülékhez hangszórót csatlakoztatunk, jellegzetes hangot adnak. Az actiós potentialok elvezetésére kétféle elektródot alkalmaznak. A jobb eredményeket kétségtelenül a tűelektród adja. Kisebb izomterület elektromos állapotát registrálja és nem kell számolni a bőr jelentős ellenállásával. Ezen előnyei ellenére a gyakorlati betegellátásban nem tartjuk alkalmazhatónak a páciensek intolerantiája miatt. Ezért vizsgálatainkban kizárólag felületi elektródokat alkalmaztunk, amelyeknek több típusát próbáltuk ki. Az általunk készített speciális elektród, amely colloidalis elektrolittal töltött ezüsttányér, nem adott jelentősen jobb eredményeket, mint a különböző gyári fémlapoc-elektródok, emiatt vizsgálataink során az utóbbiakat alkalmaztuk.
