Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
18 ÜJ JÁNOS Rruszt, Kovács Z., Reis, Sárkány és Szentbe ismertették idevonatkozó észleléseiket. Saját esetünk egy 13 éves fiú, aki jobb felső nagymetszőjének pulpitise miatt kereste fel klinikánkat. A vizsgálatkor derült ki, hogy a gyermek mindkét nagymetszője kettőzött, a fogak koronái része szimmetrikusan úgy alakult ki, mintha 2—2 kisebb fog összeolvadásából képződött volna. A két fogfél egyesülését a korona élén kb. 2 mm mélységig fissura és ennek folytatásában a zománc-cement határig függőleges barázda jelzi (1. ábra). A rtg-képen jól látható, hogy bár a gyökér együtt fejlődött, a pulpakamrák azonban nemcsak a koronái részen osztódtak, hanem végig a gyökér egész hosszán elkülönülten fejlődtek, és csupán a gyökércsúcsnál egyesül a két pulpakamra (2. ábra). Érdekessége még az esetnek, hogy a caries következményeként kialakult pulpitis tüneteit klinikai vizsgálatkor a distalis fogfélen lehetett kiváltani, a mesialis fogfél hőingerekre normálisan reagált. A jobb oldali fogon — amint ez a 2. ábrán jól megfigyelhető — a két pulpakamrát elválasztó keményállomány egy szakaszon hiányzik. Ezt a hiányzó dentinfalat a fog kezelése közben távolítottuk el. Thoma szerint a geminatio általában részben vagy egészben osztott koronájú, de közös gyökerű ikerfogakat produkál, amelyeknek pulpakamrája a koronái részen és a gyökérben egyaránt közös. A fusio pathogensisében a fiatal fogcsírák összenyomódását tételezik fel, és klinikai megfigyelések szerint a fogak fusiója létrejöhet két normális szomszédos fog között, vagy esetleg normális és számfeletti fog között. Lehet egyoldali vagy kétoldali, gyakrabban észlelhető a tejfogakon, mint a maradó fogakon. Afusiónál nagyobb a variációs lehetőség, mert a végső forma attól függ, hogy a fogcsírákat a fogfejlődés egy koraibb vagy esetleg későbbi stádiumában éri a károsító behatás. A fusio lehet totalis és lehet részleges. Előfordulhat a pulpaüreg egyesülése, de előfordulhat szeparált pulpakamra és szeparált gyökércsatorna képződése is. Abban a kérdésben, hogy esetünket geminatiónak vagy tusiénak tekintsük-e, nehéz határozottan állást foglalni, a fog szövettani feldolgozása esetleg segítséget nyújthatott volna ennek eldöntéséhez. Minthogy azonban a pulpitises jobb 1-t sikerült konzerválnunk, így a fog eltávolítása és szövettani feldolgozása elmaradt. Esetünkhöz hasonló elváltozást észlelt Main 9 éves fiú jobb oldali oldalsó metszőjén, és a képződményt találóan tükörkép-ikerfognak nevezte el. Ennek alapján esetünket kétoldali tükörkép-ikerfognak minősíthetjük. Irodalom Balogh K. : A fogazat gyakoribb rendellenességei. Fogászat. 50. lap, Medicina, Budapest, 1958. — Boros S. : Fogászati pathologia. 13—19. lap. Medicina, Budapest, 1901. -— Bruszt, P. : Kettőzött állandó felső szemfog esete. Fogorv. Szle 1961. 54. 278. - Bruszt P. : Az alsó tejszemfog és oldalsó metszőfog összeolvadásáról és ezzel egyidejűleg az állandó fogazatban észlelt anomáliákról. Fogorvosi Szle, 1963. 56. 280. — Kovács 7j. : A propos de la production multiple de dents. Acta Stomatologiea Belgica. 1963. 60. 21—24. — Main, D. M. G. : A mirror image double-tooth. Brit. Dent. J. 1964. 117, 318. — Reis 8. : Kétoldali ikerfog esete. Fogorvosi Szle. 1963. 56. 219. — Sárkány T. : Ikerfogak a felső nagyme'szők helyén. Fogorv. Szle. 1953. 46. 151. — Szentke J. : Fortschr. Kieferorthopädie. 1958. 19. 244. — Thoma, K. : Oral Pathology, 65—-74. lap. The С. V. Mosby Company 1954. Д-р Янош У й : Непосредственное действие Неомицина и Клороцида на пульпу. Автор положил на высверленную пульпу молодых зубов смесь антибиотиков Неомицин—Клороцид. Зубы были скрыты фосфат-цементом ; автор наблюдал клинические проявления и впоследствии гистологически разработал. В ткани пульпы об
