Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-05-01 / 5. szám
ŰJ FOGÁSZATI KAMPÓ 151 formájú ; az eszköz szárának síkjához viszonyítva a nyakban bajonettszerűen megtört. A „legyező” csipkés széle — használatkor — az alveolus külső corticalis csontfelszínen támaszkodik, sima felszíne az alveolus felé tekint. A „legyező” a gingiva-lebenyt, a bajonett-törés feletti szár viszont a buccát tartja el (2. ábra). Az asszisztens az eszköz csipkés szélét a csontra támasztja, ez a periosteum nélküli csonton károsodást nem okoz. A kampó éles csipkéi közül egyidejűleg csak egy-kettő támaszkodik adott helyzetben a csontra. A „legyező” félköríves kiképzése lehetővé teszi, hogy az állkapocs mindkét oldalán egyformán használjuk. 2. ábra A kampó nemcsak az alsó bölcsességfog feltárására és a környező lágyrészek eltartására használható, hanem minden olyan fogászati műtétkor, is, amikor az eszköz a csonton támaszkodhat. így gyökércsúcs-resectiókor, gyökérvéséskor, praeventív feltáráskor, alveolus-correctiókor stb. (3. ábra). 3. ábra A nyél tompa kampóvá hajlított vége viszont lágyrészműtétkor és feltárást igénylő esetekben tesz jó szolgálatot. A kampót klinikánkon közel két éve használjuk ; néhány száz műtét kapcsán alkalmaztuk jó eredménnyel. Egyedüli hátránya, hogy véséskor az erősebb véső-ütések rázkódása —- ha az asszisztens kellő módon nem rögzíti — kimozdíthatja helyéről.
