Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1966-04-01 / 4. szám

TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 123 TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 19 fi 6. február 4. Prof. Molnár László dr.: Store Kro Club Protetikai Symposium, 1965. Malmö. (A referátumot a Fogorvosi Szemle részletesen közli.) Hozzászóltak : Prof. Balogh Károly dr., Bánóczky Dezső dr., Berényi Béla dr., Huszár György dr., Prof. Kemény Imre dr., Kunvári Bella dr., Rehák Rudolf dr., Sömjén Iván dr., Prof. Varga István dr. Hübner Béla dr.: A nervus alveolaris inferior vezetéses érzéstelenítése különleges injekciós tűkkel. Az érzéstelenítéshez olyan kétlépcsős tűt szerkesztett és készített, melynek második lépcsője vastag, merev, és így injekció közben nem hajlik el. Ha az injekció még kétlépcsős tűvel sem jár kielégítő eredménnyel akkor az érzés­telenítést hajlított háromlépcsős vagy kétszer hajlított négylépcsős tűvel ismétli meg. (Az előadás szövege a Fogorvosi Szemlében fog megjelenni.) Hozzászólt : Prof. Balogh Károly dr. 196 6. február 11. Prof Budavári Róbert dr.: Az igazságügyi orvosszakértő szerepe az iatrogen ártalmak felderítésében és praeventiójában. Az iatrogen ártalmak elleni harc egyik fontos elvi kérdése az iatrogen ártalom és a műhiba elhatárolása. A kettő között az egyik kardinális különbség, hogy műhiba eseté­ben a foglalkozás valamely szabályát szegték meg, és a károsodás ennek következménye, míg az iatrogen károsodás esetében nincs ilyen szabályszegés. A másik lényeges különb­ség az orvos magatartásán alapul. Iatrogenia esetében az orvos jóhiszeműségének kétsé­gen felül kell állania, ami annyit jelent, hogy nem láthatta előre beavatkozásának káros következményét, nem mulasztotta el a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést, ezért magatartását nem lehet gondatlannak minősíteni. A fogorvosi beavatkozások indicatiói élesebben körülírtak, mégis nehéz adott esetben elbírálni, hogy a beavatko­záskor keletkezett ártalom iatrogeniának vagy műhibának tekintendő-e? A Fogorvos Szakcsoport pl. a közelmúltban határozottan állást foglalt az egy fecskendővel történő sorozatos érzéstelenítések ellen, a fecskendők magasnyomású sterilizálása mellett. Ezt az állásfoglalást körlevélben hozta tagjai tudomására. Az áUásfoglalás előtt egy vírus­­fertőzés ilyenfajta átvitelét még lehetett iatrogen károsodásnak tekinteni, de az állás­­foglalás és ennek széleskörű ismertetése után ez már a fogorvosi gyakorlat szabálya, azaz indokolatlan megszegésével inoculalt vírusfertőzésért a fogorvos felelős. Általában : ha egy iatrogen ártalom oka közismertté vált, a továbbiakban már műhibaként bírál­ható el. Kevésbé éles határt lehet vonni az adrenalint is tartalmazó érzéstelenítőszer iránti túlérzékenység okozta halálesetekben, viszont nem vitásan szabályszegés és nem iatrogen károsodás ismert haemophiliás betegen ambulanter végzett fogeltávolítás. Az igazságügyi orvosszakértő azért tehet sokat az iatrogen ártalmak felderítésében és praeventiójában, mert egy-egy súlyos vagy halálos beavatkozás, gyógyszeres kezelés után hivatalból köteles a hibaforrást felkútatni, majd javaslatokat tehet kiküszöbölé­sükre. Ezenkívül az orvosszakértő állandóan találkozik gyakorlatában hasonló esetek­kel, ezért állandó jelleggel harcol az iatrogen károsodások ellen, igyekszik az orvosi gyakorlat szabállyá vált előírásait a törvény segítségével is betartatni. Végül az iatrogenia és a műhiba elhatárolásával megakadályozhatja, hogy a jóhiszemű iatrogeniát mű­hibának, az orvosi gondatlanságot viszont iatrogeniának tekinthessék. Hozzászóltak: Béky József dr., Berényi Béladr., Lajta Márkus dr., Radó Sándor dr., Rehák Rudolf dr., Skaloud Ferenc dr., Szenthe István dr. Kővári Ferenc dr.: Kiújuló ajakrák sebészi kezelése. A sugártherapia után ajakhiánnyal gyógyult folyamat vagy a kiújuló, s így már sugárresistensnek tekinthető ajakrák sebészi beavatkozást igényel. Az ajak részleges hiánya is már nyálcsurgást, beszédzavart, táplálkozási korlátozottságot és igen súlyos kozmetikai károsodást jelent. Ennek megszüntetése éppen ezért gyors beavatkozást igényel. A távolabbról vándoroltatott hengerlebennyel szemben előnyben részesíti ilyenkor a hiány környezetéből vett ún. lebenyes pótlást. Úgy az alsó, mint a felső hiány pótlására jól felhasználhatók a környezetből csúsztatott alsó, oldalsó és felső lebenyek (Bobrowski, Diffenbach—Adelmann—Bergmann, Estländer, Abbé, Sedillot— Simanowski, Lexer). A szerző saját beteganyagán ezen műtétek kombinációját mutatja be, és előnyben részesíti a hiánynak oldallebennyel való pótlását.

Next

/
Thumbnails
Contents