Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-04-01 / 4. szám
ŰJABB ADATOK 107 A lelőhelyek — az egy Csátalja kivételével — mind Csongrád és Békés megyeiek, így ez utóbbiak — kis fenntartással — alkalmasnak látszanak az elmúlt évtizedben ezen a területen végzett szűrővizsgálatainkkal való összehasonlításra is. Csátalja Bács-Kiskun megyei község, Bajától délre, a Duna mellett. Az infans korcsoport vizsgálataimban lényegében 7—14 éves. Az avarkorban vizsgált 20 koponya közül csupán egy, az Árpád-korban a 26 koponyából 4 tartozik az infans I-be. Ennél az 5 koponyánál szuvasodást nem észleltem. Kihagyni vagy külön feltüntetni nem volt érdemes őket. Eredmények Tekintettel a 2. csoportban vizsgált koponyák viszonylag kis számára, nem lehet határozott következtetést levonni az 1. (ADI 51% felett) és a 2. (ADI 51% alatt) csoport között mutatkozó különbségekből. Áz mindenesetre feltűnő, hogy míg az 1. csoportban a viszonyszámok elég egyenletesek, addig a 2. csoportban nagyok a hullámzások. Ennek oka lehet a kisebb létszám, de az is, hogy a koponyáknál több a postmortalis veszteség. A két csoport egybevonása csak csekély módosítást idéz elő a megbízhatóbb 1. csoport viszonyszámaiban, legtöbbször csökkenti azt. Táblázataimban külön-külön feltüntetem a két csoport adatait, de azt hiszem, hogy helyesebb, ha a valósabb adatnak az 1. csoportét fogadjuk el. A szöveges értékelésnél, ha csak külön nem említem meg, mindig a megbízhatóbb 1. csoport adataival foglalkozom. 1. Cariesfrequentia (3. táblázat) a) Az avar-korban a cariesfrequentia a három jellemző korcsoportban (inf., juv., ad.) állandóan nő. A senilis csoport visszaesését bizonyosan az életben elvesztett fogak hovatartozása minősítésének lehet tulajdonítani. Az avarkorban vizsgált csoport minimális cariesfrequentiájának átlagát 39,1%-nak fogadhatjuk el. (A csoportátlagok számításánál és megadásánál a maturus és senilis korcsoport életben elvesztett fogait nem vettem figyelembe. Ez utóbbi adatokat azonban táblázataimban megadom. így lehetőség van arra, hogy ha valaki nem ért egyet felfogásommal, a szükséges adatokat kiszámíthassa.) A frequentia az infans korcsoportban a tejfogazatra és maradófogazatra vonatkoztatva is 0%. (A 2. csoportban csak öt koponyát vizsgáltam, mégis volt szuvas tejfog !) A juvenis korcsoportban 26,2%, mely az adultus csoportban 37%-ra emelkedik. A maturus és senilis korcsoportnál a bevezetőben kifejtett okoknál fogva az értékek megbízhatatlanabbak. A szuvas és életben elvesztett fogú koponyák százaléka is emelkedik azonban az előző korcsoportokhoz viszonyítva, így hát a korral növekvő cariesfrequentia állapítható meg. b) Az Árpád-korban a minimális cariesfrequentia csoportátlaga 41,4%. Áz infans korban a tejfogazatra vonatkoztatva 0%, a maradófogazatra pedig 8,6%. A juvenis korcsoportnál itt is tapasztalható az ugrásszerű emelkedés 37,4%-ra, majd az adultus korban eléri az 50,4%-ot. A fokozódás a maturus és senilis korcsoportoknál itt is észlelhető. Figyelembe veendő tényező a senilis korcsoport adatainak alakulásánál az is, hogy az avar- és Árpád-korban is kevés a vizsgált koponyák száma. c) összehasonlítva a két korszakot a csoportátlagokban (39,1 és 41,4), de az infans, juvenis és adultus korcsoportok átlagában is, az Árpád-korra enyhe fokozódás figyelhető meg. A két korszak 6 évszázadot (VII—XIII. század) ölel fel és így ezt a növekedést nem lehet jelentékenynek tekinteni.
