Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-03-01 / 3. szám
92 KÖZLEMÉNY A Szövetség egyesületei, amellett, hogy célul tűzik ki szaktudományuk fejlesztését és tagságuk tudományos továbbképzését, feladatuknak tekintik tagságuk irányában az orvosetikai magatartás ápolását. A Szakszervezet elnöksége felhívja orvos szakcsoportjait, kérjék tudományos társasággá való átalakulásukat, illetve jelentsék be azt a szándékukat, hogy mint társaságok belépnek a MOTESZ-be. A Magyar Tudományos Akadémia ugyancsak felhívja a fennhatósága alatt működő orvostudományi társaságokat, hogy szintén lépjenek be a MOTESZ-be. A szervezés zavartalan lebonyolítása érdekében az Egészségügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Elnökségével egyetértésben a MOTESZ szervezésével ideiglenes intézőbizottságot kíván megbízni. A MOTESZ megalakulására előreláthatólag április hó folyamán kerül sor. Budapest, 1966. február hó 10. dr. Szabó Zoltán s. k. egészségügyi miniszter dr. Darabos Pál s. k. dr. Rusznyák István s. k. az Orvos-Egészség ügyi Dolgozók a Magyar Tudományos Akadémia Szakszervezetének főtitkára elnöke Kiadóhivatalunk az alábbiak közlését kérte: Orthographiai alapelvek 1. A latin és görög eredetű orvosi szavakat latinos helyesírással írjuk. (Néhány kivétel: kyphosis, kerat-, kerato-, kaemia). Jelzős vagy más összetételekben a latin nyelvtani szabályokat alkalmazzuk. Mindehhez azonban tudomásul kell vennünk, hogy az orvosi latin nyelv a klasszikustól számos tekintetben eltér, mert ez a maga sajátos módján ma is él, alakul, változik — s ez nem feltétlenül logikus szabályok szerint történik. 2. Fonetikusan írjuk a közhasználatúvá vált szavakat, ha azok közhasználatú jelentése az orvosi jelentéstől nem tér el. Pl. pulzus, injekció, de peripheria, prognosis. 3. A betegségek hivatalos megnevezését mindig latinosán írjuk (typhus abdominalis, de: hastífusz). 4. Az anatómiai neveket a hivatalos párizsi anatómiai nómenklatúra szerint — tehát latinosán — írjuk. 5. A kémiai elnevezéseket általában latinosán írjuk, fonetikusan írjuk azonban az elemek és származékok neveit. 6. A védett gyógyszerneveket nagy kezdőbetűvel írjuk (Istopyrin, de: penicillin). 7. A műszerek neveinek írására a 2. pontban foglalt szabály irányadó. (Tehát: mikroszkóp, de: bronchoscop.) 8. A műszaki vonatkozású kifejezéseket általában magyarosan írjuk (intenzitás, frekvencia, fókusz, de focus-fertőzés). 9 Idegen és magyar szóból álló szóösszetétel esetén a szavakat kötőjellel kapcsoljuk össze (csont-atrophia). 10. Az -alis, -aris végződést ékezet nélkül írjuk (essentialis hypertonia). 11. A -cus végződést k-val írjuk, ha a szó jelzőként magyar szórendben áll (rheumatikus szívizomgyulladás, de: myocarditis rheumatica). 12. Latin szóból magyarosan képzett igéknek csak a képzőjét írjuk fonetikusan (atrophizál). 13. A rendszertani elnevezéseket nagy kezdőbetűvel (és dőlt szedéssel) írjuk. 14. A latinosán írt orvosi műszavakat a latin nyelv elválasztási szabályai szerint választjuk el.
