Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-02-01 / 2. szám
ANTIBIOTIKUMOK 53 lenne (pl. genny-gyiilem). Ilyenkor vagy resistentia kialakulásáról, vagy az alkalmazott a.-mai szemben resistens baktériummal történt superinfectióról lehet szó. 4. Krónikus fekélyeknél, postoperativ suppuratiónál, mely huzamosabb időn keresztül nem gyógyul. 5. Idült gennyedések műtétéinél (osteomyelitis, fistulák) csak a műtét előtt végzett érzékenység-meghatározás és az ennek birtokában végzett célzott antibiotikus kezelés ad jó eredményt. Ebbe a csoportba tartoznak azok az esetek is, amikor a fertőzött köztakaró (ekzema, folliculitis) miatt vagyunk kénytelenek a műtétet elvégezni. (Szájsebészeti szempontból ez a csoport alig jöhet számításba, mert stomatitis mellett extrahálni vagy nagyobb műtétet elvégezni nem, vagy csak igen sürgős esetben szabad.) Mint az előbb elmondottakból is kitűnik, a resistentia állandó fokozódása a kórházi beteganyagon kényszerített bennünket arra, hogy olyan eljárásokat igyekezzünk osztályunkon bevezetni, mellyekkel a betegellátást javítani tudjuk. Éppen ezért rutinvizsgálatként vezettük be a resistentia-vizsgálatát. A János kórház laboratóriumában a leküldött anyag tartalmából bakteriológiai vizsgálatot végeznek, kenet és tenyésztés szempontjából. Majd antibiogramot készítenek biotest-korongok segítségével. A részletes laboratóriumi vizsgálat metódusát itt nem ismertetjük. 1963-banösszesen 140 esetben végeztünk resistentia-vizsgálatot, 38 esetben a levett váladék sterilnek bizonyult. 102 betegünknél tudtuk az antibiogramot elkészíttetni. Vizsgálataink szerint osztályunkon staphylococcus aureust 63%-ban találtunk mint fertőző ágenst. A sebészeti klinikákon ez a szám kb. 90%. Tehát úgy tűnik, hogy a szájsebészeti osztályokon valamivel kevesebb százalékban szerepel a staphylococcus aureus, mint pl. sebészeti osztályokon. Kitűnik ez Kővári statisztikájából is, aki 1957-ben számolt be az István kórház szájsebészeti betegein végzett resistentia-vizsgálatokról. Vizsgálatai szerint náluk ebben az évben nem egészen 30%-ban szerepelt a staphylococcus aureus mint kórokozó. Természetesen figyelembe kell venni az évek múlását is, mert minél későbbi időről származnak a közlemények, annél nagyobb számban szerepel a fenti kórokozó. Osztályunk 102 esetének, akiknél az antibiogrammot is el tudták készíteni, az adatai a következők: A betegség kezdete a kórházba utalás előtt 42 betegnél 3—4 nap, 50 betegnél 1—3 hét, 10-nél pedig ennél is több volt. 32 beteg kapott a.-ot a kórházba való bejövetel előtt. Ebből penicillint 18, Vegacillint 8, Streptomycint 4 és Tetran B-t 2 beteg. Előzőleg extractio történt 28 betegnél, egy-egy betegnél külső, ill. belső incisio is történt. Betegeink bejöveteli állapota: 65 középsúlyos és 37 súlyos beteg. A kórházban eltöltött idő átlaga 10,3 nap volt. Ez azért olyan magas — relatíve —, mert ezeknél a betegeknél minden esetben inscisiót végeztünk, ennek a gyógyulásához pedig legalább egy hét szükséges. Az 1. táblázaton bemutatjuk a gyógyszerelésünket. Vizsgálatainkból ki-1. táblázat Gyógyszer Adagolás száma Érzékeny .Mérsékelten érzékeny Resistens Penicillin..................... 60 26 8 26 Vegacillin .................. 28 8 — 20 Streptomycin ............ 88 20 8 10 Tetran ......................... 11 9 — 2 Chlorocid.................... 11 10 — i Erythromycin........... 4 4 — — Aureomycin ............. 8 8 — —
