Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-02-01 / 2. szám
42 TÓTH ÁRPÁD DR.—CSÉMI LÁSZLÓ DR.—ADLER PÉTER DR. Közlemény a Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikájáról (igazgató: Adler Péter dr. egy. tanár) A caries epidemiológiája a tejfogazatban I. Iskoláskor előtti gyermekek caries intenzitása írta : TÓTH ÁRPÁD dr. CSÉMI LÁSZLÓ dr. és ADLER PÉTER dr. / A szakirodalom bőven foglalkozik a szuvasodás elterjedésével iskolásíoríi gyermekeken, aránylag kevéssé felnőtteken, míg az iskoláskor előtti gyermekekre alig néhány közlemény vonatkozik. A felnőttek „kihagyását'’a válogatatlan reprezentatív csoportok meglehetősen nehéz hozzáférhetősége annyira-amennyire indokolja; az iskoláskor előttiek viszont aránylag könnyen hozzáférhetők. így inkább annak tulajdonítható a tejfogazat cariesének irodalmiéi hanyagoltsága, hogy általában sokkal kisebb figyelmet fordítanak rá, mint a maradóéra. Ez annál meglepőbb, mert a tejfogak szuvasodásának vizsgálata több szempontból is előnyösebbnek tűnik a maradókénál. A maradó fogak többnyire már „szuvas” száj üregbe törnek át, ami a caries keletkezését az áttörő fogakon valószínűleg befolyásolja: a tejfogazatban a caries initiatióját ilyen körülmények nem zavarják. A tejfogak romlásának a vizsgálata éppen ezért, a fentebbi módosító komponens hiányában — főként a kezdeti stádiumban — hívebb képet ad a caries elterjedéséről, lefolyásáról, a caries-intenzitás alakulásáról a populációban. A tejfogazatban — tekintettel aránylag hamar, rövid néhány év elteltével bekövetkező természetes elveszítésére — lényegesen könnyebb az egyes fogak posteruptív élettartamának nagy hányadát áttekinteni, mint a hosszabb életű maradó fogazatban, amelyre nézve még az is vitás, hogy az egyes fogak elveszítése mely életkorban tekintendő — illetve egyáltalán tekinthető-e — fiziológiásnak. Ezek a meggondolások tették jogosulttá azt, hogy vidékünkön felmérést végezzünk a tejfogazatban a caries elterjedtségéről. Ezen vizsgálatok eredményeinek közlésével egyrészt idevonatkozó tárgyi ismereteinket kívánjuk bővíteni, másrészt a nyert adatok elemzése során új oldalról igyekszünk megközelíteni a tejfogak cariesének sokoldalú problematikáját. Vizsgálati anyag és módszer Az adatokat 1964 tavaszán Debrecenben és Nyíregyházán egyrészt bölcsődékben, napközi otthonokban, másrészt óvodákban gyűjtöttük. Összesen 2539 olyan gyermeket vizsgáltunk, aki 1. életévét betöltötte, de a Т.-et nem. Ezek közül részletesebben 2455 25—78 hónapos gyermek adataival foglalkozunk. A vizsgáltak között fiúk és leányok nagyjából egyenlő számban voltak képviselve. Tekintettel arra, hogy a szakirodalom egységes álláspontja szerint a tejfogazat caries-intenzitásában fiúk és lányok között nem találtató különbség, a vizsgáltak nem szerinti felosztását mellőztük. Életkor szerint féléves bontást alkalmaztunk: a korcsoportokhoz tartozást hónapokban tüntettük fel. Az egyes gyermek úgy került korcsoportjába, hogy a kisebb hónapszámot már elérte, ill. az előző korcsoport felső korhatárként feltüntetett hónapszámát meghaladta. A vizsgálatokat kiszállások során, napfényben, tükörrel, szondával végeztük. Cariesnek tekintettük azt a zománchiányt, amelybe a szonda hegye beleakadt. A hiányzó fogakat az életkortól függően bíráltuk el: A 25—36 hónapos korcsoportokban a hiányzó második tejőrlőt át nem törtnek tekintettük, más esetleg hiányzó fogat viszont extraháltnak. — A 37—60 hónapos csoportokban minden hiányzó fogat extraháltnak minősítettünk. — Ennél idő
