Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-10-01 / 10. szám
314 WALTER JÁNOS DR. szerűen használjuk, a bemérő tű törésének veszélye lényegesen kisebb a Lentuloénál. Mindent egybevetve, a bemérő tű gyakorlati alkalmazásával szerzett tapasztalataink kedvezőek. Számos előnye közül külön is kiemelném : 1. e módszer alkalmazásával a gyökérkezelés legfontosabb mozzanatai leegyszerűsödnek, konkrét, mérhető formát öltenek. A bemérő tű használata által kiküszöbölődik sok olyan bizonytalansági tényező is, amelynek leküzdése mindeddig szinte különleges rátermettséget kívánt attól az orvostól, aki gyökérkezelésre vállalkozott ; 2. mivel a bemérés következtében nemcsak a gyökértömés, de az ezt megelőző tágítás sem terjedt túl a gyökércsúcson, így a periapicalis szövetek nem károsodhatnak. Ennek igen nagy jelentősége van az akut gyökérhártvagvulladás, valamint a krónikus periapicalis gyulladások megelőzése szempontjából. Irodalom Simon B. : Fogorvosi röntgendiagnosztika. 1923. — Ferenczy K. : A fogak röntgenvizsgálata. 1937. — Sztrilich P. : Máthé Dénes emlékkönyv. Budapest 1945. 193. — Hattyasy D. : Wurzelbehandlung und Herderkrankung. 1955. — Ingle, J. K. : JADA. 1956. 56, 47. — Schnur Gy.: FSz. 1959. 52, 245. — Best, E. J. és mtsai : Dental Digest 66, 450, I960. — Adler—Záray: Konzerváló fogászat, Budapest, Medicina, 1961. — Keszthelyi I. : FSz. 1964. 57. 335. Д-р Янош Вальтер: Засечка корневого канала. Автор предлагает применение специальной иголки Мюллера для засечки корневого канала, на которой имеются видимые и на рентгеновском изображении рубцы в каждом 5 мм-ях с острия иголки. Dr. J. Walter: Die Einmessung des Wurzelkanals. Verfasser empfiehlt zur Bestimmung der Wurzelkanallänge die Verwendung einer solchen Miller-Nadel, an der von der Spitze ausgehend in je 5,0 mm Entfernung im Röntgenbild ebenfalls sichtbare Einkerbungen angebracht wurden. An der Röntgenaufnahme kann man an hand der Nadelspitze und der je 5,0 mm betragenden Einkerbungen die Entfernung zwischen der Nadelspitze under Wurzelspitze genau bestimmen. * 1 11 Kiadóhivatalunk az alábbi közlését kérte: ORTHOGRAPHIAI ALAPELVEK 1. A latin és görög eredetű orvosi szavakat latinos helyesírással írjuk. (Néhány kivétel: kyphosis, kerat-, kerato-, kaemia). Jelzős vagy más összetételekben a latin nyelvtani szabályokat alkalmazzuk. Mindehhez azonban tudomásul kell vennünk, hogy az orvosi latin nyelv a klasszikustól számos tekintetben eltér, mert ez a maga sajátos módján ma is él, alakul, változik — s ez nem feltétlenül logikus szabályok szerint történik. 2. Fonetikusan írjuk a közhasználatúvá vált szavakat, ha azok közhasználatú jelentése az orvosi jelentéstől nem tér el. Pl. pulzus, injekció, de peripheria, prognosis. 3. A betegségek hivatalos megnevezését mindig latinosán írjuk (typhus abdominalis, de: hastífusz). 4. Az anatómiai neveket a hivatalos párizsi anatómiai nómenklatúra szerint — tehát latinosán — írjuk. 5. A kémiai elnevezéseket általában latinosán írjuk, fonetikusan írjuk azonban az elemek és származékok neveit. 6. A védett gyógyszerneveket nagy kezdőbetűvel Írjuk (Istopyrin. de: penicillin). 7. A műszerek neveinek írására a 2. pontban foglalt szabály irányadó. (Tehát: mikroszkóp, de: bronchoscop.) 8. A műszaki vonatkozású kifejezéseket általában magyarosan írjuk (intenzitás, frekvencia, fókusz, de: focusfertőzés). 9. Idegen és magyar szóból álló szóösszetétel esetén a szavakat kötőjellel kapcsoljuk össze (csont-atrophia). 10. Áz -alis, -aris végződést ékezet nélkül Írjuk (essentalis hypertonia). 11. A -cus végződést k-val írjuk, ha a szó jelzőként magyar szórendben áll (rheumatikus szívizomgyulladás, de: myocarditis rheumatica). 12. Latin szóból magyarosan képezett igéknek csak a képzőiét Írjuk fonetikusan (atrophizál), 13. A rendszertani elnevezéseket nagy kezdőbetűvel (és dőlt szedéssel) írjuk. 14. A latinosán írt orvosi műszavakat a latin nyelv elválasztási szabályai szerint választjuk el.