Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
ÍNYSUGÁRFÜRDÖ 17 A Hévízi Állami Gyógyfürdőkórliáz közleménye (igazgató: Strecker Ottó dr.) ínysugárfürdő hatása a szervezetre írta: ZSIEAI KÁLMÁN dr. A Hévízi Áll. Gyógyfürdőkórházban 1960 óta működik a hazánkban elsőnek felállított ínysugárfürdő. A gyógyeljárás Tóth András vizsgálatai szerint hatásosnak bizonyult a parodontitisnél; a gingivitis marginalis 5—10 kezelés után meggyógyul. Az íny vérzékenysége és fájdalmassága már a harmadik kezelésre rendszerint elmúlik. A retenciós helyeken észlelt gyulladások gyorsan javulnak. Jó eredményt észlelt több gingivitis hyperplastica kezelésekor. A 6—12 hónap múlva recidi váló esetek a kúra megismétlése után gyorsan javultak. A betegek eredményes gyógykezelése és az ínysugárfürdő jó preventív hatása szükségessé teszi, hogy a hatásmechanizmusával behatóan foglalkozzunk. Az irodalomban fizikai és fiziko-kémiai hatás magyarázattal találkozunk. Arra vonatkozóan azonban, hogy az ínysugárfürdő milyen biológiai változásokat idéz elő a szervezetben, alig találunk adatot. Ezt a hiányt akartuk pótolni amikor 105 egyénen végeztünk különböző vizsgálatokat annak megállapítására, hogy az ínysugárfürdő hatására történik-e változás szervezetünkben. Az ínysugárfürdő általános, biológiai hatásának megfigyelésére néhány szovjet és német szerző megállapítása is ösztönzőleg hatott. Nyeszterov megfigyelte, hogy reumások garatját egy-két korty hideg vagy melegvíz lenyelésével ingerelve, a garaton kifejtett hőinger hatására a szervezet szokásos vasomotoros reakciói erős gátlást vagy zavart szenvednek. Waccholder és EbbecJc azt tapasztalták, hogy az arcot hideg vízbe merítve a vérképben változások jönnek létre. A száj környéke tehát az egész szervezetre kiható reflexingerek fontos receptora, feltehető volt, hogy a szájüreg reactiója is figyelemre tarthat számot. Megfigyeléseink során betegeinknél a következő vizsgálatokat végeztük el ínysugárfürdő kezelés előtt és után fél óra, egy óra, két óra és négy óra múlva: 1. vérnyomásmérés, 2. pulzusszám, 3. szájhőmérés, 4. quantitativ és qualitativ vérkép. 1. A legszembetűnőbb változás a vérnyomás területén volt észlelhető. Az esetek 89%-ában vérnyomásesést, 9%-ában emelkedést állapítottunk meg és csak 2%-ában maradt a vérnyomás változatlan. A vérnyomásváltozás nagysága 10-től 35 Hgmm között volt. Az első táblában, ahol a 105 egyén vérnyomásának középértékét tüntettük fel, látható, hogy ínysugárfürdő előtt a vérnyomások középértéke 164/95 Hgmm volt, utána egy óra múlva már csak 129/70 Hgmm. A systoles nyomások esését nem minden esetben követte a dyastoles nyomás esése. A pulzusnyomás csökkenése csak az esetek 61%-ában fordult elő és 39%-ában változatlan maradt (1. ábra). Megfigyelhettük továbbá azt is, hogy nagyobb a vérnyomásesés a hipertóniásoknál, valamint olyan egyéneknél, akiknek a szájhőmérséklete a kezelés alatt szignifikánsan emelkedett (0,8—1,0 C°). 2. A pulzusszám 52 %-ban csökkent, 19%-ban emelkedett, a többi esetben változatlan volt (lásd: 1. tábl.). Tehát a pulzus-1. ábra
