Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 1. szám

Hl ALURONIDÁZ-AKTI VITÁS 13 2. К. J. 27 éves férfi beteg. Góckeresésre küldi az I. belosztály. Röntgen [5 granulöma. Maga a granuloma szövete negatív: 0 E. koronái rész 8 E apikális radix-rész 64 E paradontium-rész 0 E Extrakció után ennél a betegnél hőemelkedés és a másodlagos betegség fel­­lobbanása volt észlelhető. Véleményünk szerint nem véletlen, hogy éppen itt kaptunk apikálisan magas hialuronidáz-aktivitást. Ez az a vonal, amelyen to­vább kell majd haladnunk, hogy a gócfertőzés kérdésében tisztábban láthassunk. 3. Sz. L. 30 éves nőbeteg. Másodlagos betegség nincs, de a [ß periodonti­­tises fogán granuloma látható. Granuloma a friss gyulladás dacára negatív, de az apikális fogrészlet 32 E-t, a koronái fogrészlet 8 E-t mutatott. 4. S. A. 50 éves nőbeteg. [2 atrophia. Extractio. A fog 10 évvel ezelőtt traumát szenvedett, de fájdalma „magától elmúlt”, így nem kezeltette. Granuloma 4 E, Apikális rész 32 E. Úgy ez a négy, mint a többi 21 kóros, illetve 25 ép esetünk azt mutatja, hogy 1. a fent ismertetett módszer alkalmas a kis mennyiségű dentális és paradentális szövetek hialuronidáz-aktivitásának a meghatározására; 2. a paradontium sem ép, sem kóros állapotban hialuronidáz-aktivitást nem mutat; 3. az ép fogszövet aktivitása 4 E alatt van, az apikális részt is bele­értve; 4. viszont kóros körülmények között a periapikális rész igen aktív zónának bizonyult; 5. igen magas 100 E feletti értékeket kaptunk a cario­sus fogrészletek feldolgozásánál. Ez érthető, hisz az ott tömegesen jelenlevő baktériumok egy részének hialuronidáz-akti vitása közismert; 6. maga a gra­nuloma inaktívnak mutatkozott. Annak eldöntésére, hogy az észlelt apikális, fokozott hialuronidáz-akti­­vitás is nem bakteriális eredetű-e, a következő modellkísérletet végeztük. Közismerten hialuronidáz-termelő patogen folyamatból származó 25 coagu­­lase pozitív staphylococcus törzs 48 órás bouillon-tenyészetével elvégeztük a hialuronidáz-meghatározást s azt 72%-ban 20—40 E-nek találtuk. A bouillon - tenyészetek csíraszáma 1 milliárd/ml volt. Valószínűtlennek tartjuk, hogy a vizsgált szövetek csíratartalma ilyen magas legyen. Összevetés céljából fel­dolgozásra kerülő kóros fogak gyökércsatornájának apikális részéből néhány alkalommal bouillonos leoltásokat végeztünk, s bár 48 óra múlva a csíraszám itt is elérte az 500 millió/ml-t, de a tenyészet hialuronidáz aktivitása mindössze 2 E volt. Fentiek alapján feltehető, hogy a periapikálisan észlelt 32—64 E-nyi értékek nem bakteriális tevékenység, hanem aktív sejtműködés ered­ményei. Arról, hogy ennek mi a kórtani jelentősége a gócfertőzés kérdésében, további, s az eddiginél nagyobb számú eset észlelése után számolunk be. Irodalom Donáth I.—Szabó I. : Die Phosphatase-Aktivität beim Menschen unter normáién und pathologischen Verhältnissen. D. Z. Z. 1963. 18, 303. — Varga I. : A fogászati gócfertőzés az új patológiai elméletek megvilágításában. O. H. 1953. 94, 1345. — Újváry Gy. : Szóbeli közlés. Д-р И. Дона т—д-р Дь. Д о б и а ш : Риалуронидазная активность грану­лем, пародонциума и ткани зубов. Авторы нашли значительную разницу между энзимной активностью апикальной части здоровых и патологических (грануломатозных) зубов. Dr. I. Donáth — Dr. G. D ó b i á s: Die Hialuronidase Aktivität der Granulome des Parodontes und der Zahnsubstanzen. Die Verfasser haben einen signifikanten Unterschied zwischen der Hialorunidase- Aktivität vom apikalen Teil gesunder und erkrankter (Granulom) Zähne vorgefunden.

Next

/
Thumbnails
Contents