Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 1. szám

fogváltás

7

Az adatok feldolgozásának szempontjait és módszerét Polczer közölte. Azonos módszerrel járva el, nemenként és korévenként fogpáronként különkülön megállapítottuk a jelenlevő fogak abszolút számát, melyet százalékos értékké számítottunk át a csoport létszámának figyelembevételével. E százalékos fogjelenléti értékek alapján probit transzformáció után az egyes fogakról „jelenléti egyeneseket” szerkesztettünk.

Fiúkon és lányokon egyaránt 10—10 maradó és 8—8 tejfog adatait értékeltük. Azon fogakra nem voltunk tekintettel, melyek a legfiatalabb vizsgálati csoportban 50-nél lényegesen nagyobb százalékban voltak jelen (az első nagyörlők és a középső metszők alul-felül). így összesen 2ХЮ, azaz 20 maradó és 2X8, azaz 16 tejfogra vonatkozó kétszeri adatot tudtunk összehasonlítani.

Eredmények

A leolvasott mediánokat és szórásokat a 2. és 3. táblázat mutatja*.

2. táblázat

1954—55-ben és 1962-ben vizsgáltak maradó fogainak áttörési mediánja és szórása

Nem

Lányok

Fiúk

A vizsgálat ideje

1954—55

1962

D

1954—55

1962

D

Felső

fogak

I.

8

02.00 ±0

10.8

8

00.75

±0

10.8

1.25

8

05.25 ±2

02.0

8

07.75

±i

.03.0

c

11

02.75 ±1

06.2

11

01.00

±1

06.2

1.75

11

11.25 ±1

03.2

11

07.50

éi

06.4

p,

10

00.50 ±1

05.6

9

10.75

±1

04.8

1.25

10

04.25 ±2

00,0

11

02.00

±i

10,7

F.

11

01.75 ±1

07.8

10

09.00

±1

05,4

4.75

11

04.75 ±1

09.7

10

11.50

éi

08.0

M,

11

02.50±1

04.2

11

02.25

±1

04.0

0.25

12

05.50 ±1

03.2

12

06.00

éi

03.7

Alsó

fogak

I.

7

02.00 ±0

09.4

7

03.50

±1

00.5*

—1.50

7

06.75 ±1

00.6

7

07.00

é0

11.5

C

10

00.75 ±1

07.0

9

09.50

±1

02.8

3.25

10

11.50 ± 1

05.8

10

08.75

±1

03.2

Pi

10

05.75 ±1

09.6

10

04.50

±1

04.6

1.25

11

01.50 ±1

07.0

10

11.50

±1

07.0

Pa

11

04.75 ±1

08.6

10

11.25

±1

10.0

5.50

11

10.50 ±1

08.0

11

06.75

él

08.8

M2

11

07.00 ±1

07.6

11

06.00

±1

06.6

1.0

11

11.00±1

05.6

11

09.25

él

06.0

—2.50

3.75

2.25

5.25 —0,50

—0.25

2.75 2.00

3.75

1.75

D = időkülönbség hónapokban * = extrapolásással nyert médián

A 8 éves időközzel végzett kétszeri vizsgálat eredményeinek összehasonlításából a következőket állapíthatjuk meg:

1. Három fog, éspedig a lányok alsó, felső, valamint a fiúk felső második nagy őrlőj ének áttörési ideje gyakorlatilag nem változott; az időkülönbség ugyanis egy hónap vagy ennél kisebb. Ez a differencia adódhat a feldolgozási módszer hibalehetőségeiből is, valamint abból, hogy a kétszeri szűrést nem ugyanazon személy végezte.

2. Kilenc fog áttörési ideje több mint két hónappal előbbre tolódott. Ezek a következők: a lányok felső második kisőrlője, alsó szemfoga és második kisőrlője; a fiúk alsó, felső szemfoga és alsó, felső első és második kisőrlője. A legnagyobb előretolódást a fiúkon és lányokon mind az alsó, mind a felső fogsorban a második kisőrlő áttörési ideje mutatja, utánuk a szemfog következik.

3. A lányok alsó, valamint a fiúk felső kismetszőjének áttörési ideje későbbi időpontra került. Bár a negyedhónapos eltérést nem értékeljük, mégis azt mondhatjuk, hogy a fiúk alsó kismetszőjének áttörése is inkább késik, vagy legalábbis azonos maradt 8 esztendő után. Érdekes, hogy kismetsző „késik”; ez a fog közvetlen szomszédja a szemfognak, melynek az accelera* A táblázatok adatai minimálisan eltérnek az Adler (1958) által közölt értékektől. Ez abból adódik, hogy annak idején a feldolgozás nem a probitok alapján történt.