Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-04-01 / 4. szám
104 ADLER PÉTER DR.—TÓTH ÁRPÁD DR—CSÉMI LÁSZLÓ DR. 1. táblázat A relatív és abszolút caries-szaporulati görbe kulminációjának időpontja az egyes tej■ fogakon ei di es d8 Az áttörés átlagos ideje chronolog. hónapokban Tegzes adatai szerint .................................................... 24,9 16,4 25 15,5 10,5 A rel. szap. görbe kulminációja posteruptív hónapokban (a 3. ábra szerint).................................. 26 36,5 39 44,5 38,5 A relatív szaporulati görbe kulminációja chronolog. hónapokban .................................................... 50,9 52,9 64 60 49 Az absz. szap. görbe kulminációja posteruptív hónapokban (a 2. ábra szerint) .................................. 25 36 37,5 42 37 Az abszolút szaporulati görbe kulminációja chronolog. hónapokban .................................................... 49,9 52,4 62,5 57,5 47,5 Az egyes fogakat illetően a 49. és 64. hónap közé esik, tehát a Tóth és Szabó által kritikusnak ítélt életkornál valamivel későbbre. Nem jelent lényeges életkori eltolódást, ha nem a relatív, hanem az abszolút caries-szaporulat kulminációját vesszük tekintetbe. Mindenképpen a Tóth és Szabó által kritikusnak ítélt életévre esik az általunk nagymértékben caries-esendőnek ítélt fogak abszolút és relatív caries-szaporulati görbéjének meredeken emelkedő szakasza, fgv mi is jogosnak tartjuk a tejfogazat szempontjából hazai viszonyok között a 4. életévet ,,kritikusnak” tekinteni. — Discussio Bár előbbi fejtegetéseink különösebb magyarázatra aligha szorulnak, egyes részletkérdések mégis behatóbb taglalást érdemelnek. — Elsősorban azon eljárásunk jogosságát kívánjuk pár szóval magyarázni, hogy nem a felvett adatokat, magukat a mérési eredményeket, hanem az ezek alapján meghúzott, általunk „idealizáltnak” nevezett görbéket elemeztük részletesen. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy ilyen idealizálást csak a summatiós görbéken végeztünk. Az 1. ábrán látható, hogy ennek során milyen kis mértékben tértünk el az egyes mérési eredményektől. Feltűnik, hogy a legkisebb mértékben éppen a cariesnek legnagyobb mértékben áldozatul esett alsó második őrlőn (e,). — Bár vizsgálati anyagunk számszerűen elég nagynak és egységesnek tekinthető, az egyes mérési eredmények nem tekinthetők „abszolút értékűeknek”, hanem bizonyos véletlen ingadozásoknak vannak alávetve. Ezek a véletlen ingadozások csak „végtelenül nagy” vizsgálati anyagon küszöbölődnek ki maguktól. A summatiós görbék „idealizálásával” mi ezt a természetes kiegyenlítődést hajtottuk végre ; eljárásunk a biológiai statisztikában, biometriában közhasználatú. Az idealizált görbe jobban megközelíti az „általános valóságot” mint a merev ragaszkodás a mérési eredményekhez.
