Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-04-01 / 4. szám
98 PROF. DR. DOMINIK KAZIMIERZ húzó izmait, a rágóizmokat, az ajak izmait, szorgalmazni kell a nyelv megfelelő elhelyezkedését, meg kell tanítani a megfelelő nvelési reflexmozgásokat és a szájlégző gyermekeknél légzési gyakorlatokat kell végeztetni az orron keresztül. Különleges gyakorlási módot kell bevezetnünk az ajak és szájpadhasadékos gyermekeknél. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy — mint az számos ország statisztikájából kitűnik (J. Gallas) — az ezzel a fejlődési rendellenességgel született gyermekek száma állandóan növekszik. Ezek a gyermekek a legszerencsétlenebbek mindazok közül, akik kezelésünkbe kerülnek és bár ezek orthodontiás kezelése egészen elkülönített kérdés, ez a probléma mégis szoros összefüggésben van a korai kezeléssel és megelőzéssel. A rágószerv újszerű tornája a megelőzés és a helyreállítás szolgálatában természetesen sok kezelési metódust foglal magában. Ezért a hatásos metódus kiválasztása mindig az orvos megítélésétől függ. Az idejében történő korai orthodontiás kezelés a jövőben nem merülhet ki a myotherapiával, hanem magába kell foglalja a normalizált, gyárilag előállított orthodontiai készülékek bevezetését is. Már ma is használatban vannak a Schönherr-féle szabványosított pit var lemezek, a szabványosított vászon állsapkák és a Gajda-ié\e szabványosított ferdesíkok. Törekedni kell más szabványosítható készülékek kidolgozására is. Az ezen a területen már megvalósított kísérletek közül meg kell említenünk Schuchard, Soviet és Besombes puha műanyagból készült és szabványosított fiziológiás aktivátorát, továbbá az Opitz által szerkesztett szabványkészülékeket. Azt hiszem, hogy egy egyszerű, tehát olcsó szab vány készüléknek a kidolgozása megoldaná a nagy tömegek korai orthodontiai kezelését. A megelőzésben és a korai kezelésben alkalmazni kell továbbra is az eddig is szokásos foghúzásokat és az ún. „részeltávolítás”-okát, tehát torlódás esetén a fogak érintkező felületeinek lecsiszolását, továbbá a fogcsücskök lecsiszolása útján történő harapáskorrekciót. A szükségnek megfelelően tejfogazat, illetőleg vegyesfogazat esetén is bevezetendő a gyermekek fogpótlása. Az orthodontiai megelőzésnek természetesen fontos része az egyidejű caries-megelőzés. Ezt a megállapítást nem kell külön indokolni. Minthogy a rossz szokású, az állcsont anomaliás és deformált arcú gyermekek száma állandóan növekszik (Lengyelországban pl. csecsemőkorban 35%, kisgyermekkorban már 50%-ban állapítható meg) igen fontos a korai kezelés és mindenekelőtt a megelőzés megfelelő megszervezése. A szervezéssel kapcsolatban a következő pontokra kell tekintettel lenni: 1. A szülők egyelőre nem sokat tudnak e fiatal korban még viszonylag kevéssé torzító anomáliákról. Azonban, ha az orvosok szükségesnek látják és tanácsolják, a szülők nem ellenzik ezeket a kezeléseket, ha az a bölcsődékben vagy óvodákban történik. Az orthodontiai klinikán azonban nem mindig valósítható meg ez a kezelés, mert a szülők részére egyrészt kényelmetlen a klinika felkeresése, másrészt a gyermekek ezen életkorában még nem ismerik fel kellőképpen a kezelés fontosságát. 2. Fenti okokból a megelőzés és a korai kezelés főleg bölcsődékben és az óvodákban történjen és csak részben a szülői házban. 3. Ugyancsak fenti okokból munkálkodásunk teljes sikere érdekében elkerülhetetlenek a sorozatos felvilágosító megbeszélések a felügyelő személyzettel, valamint az anyákkal, illetőleg szülőkkel. 4. Az orvosnak előírásai pontos keresztülvitelét havonta legalább egyszer ellenőriznie kell.
