Fogorvosi szemle, 1964 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1964-07-01 / 7. szám
SPONTÁN GYÓGYULÁS 201 7. ábra. Másodlagos, eléggé szabálytalan inger-dentin. Jól kivehető a dentin eredeti határa (x). Ez a rész közvetlenül a törésvonal alatt fekszik és a gyökércsatorna hosszmetszetéből készült. A pulpa helye üres. Nagyítás 150 X . Fáziskontraszt-felvétel lett távolítania, s a szövettani lelet a felszínek hámmal fedettségét mutatta, valószínűen a marginalis periodontitis miatt aktiválódott, a fejlődés során visszamaradt hámsejtek által. Óvakodnunk kell attól, hogy a röntgenfelvétel alapján nyilatkozzunk a törésrés anyagának milyenségéről, vagyis arról, hogy a kérdéses gyökérfraktúra esetéhen kötőszövetes vagy keményanyag összeköttetésről van-e szó. Ugyanazon esetről különböző sugárirányban készített röntgenfelvételek különböző intenzitású és szélességű törésvonalat mutathatnak. Legkifejezettebh és legszélesebb vonalat akkor kapunk, ha a törésfelszínek és a röntgensugarak behatolási iránya egymással párhuzamos. Engelhardt és Hammer [8] szerint a dentinanyag, valamint a törésrésben újraépült szövet keményanyagának felépítésében és mineralizációjában olyan különbségek mutatkoznak, melyek különböző röntgensugáráteresztő képességet eredményeznek. Tehát a röntgenfelvételeken megmutatkozó intenzívebb törésvonal semmi esetre sem szól egy keményszöveti konszolidáció ellen, hanem csak azt mutatja, hogy a két keményszövetnek, vagyis a normális dentinnek és az újraépült szövetnek, a calciumtartalma különböző. Ami a törésnél újjá képződött szövet szerkezetét és származását illeti, az irodalmi adatok szerint nincs egységesen kialakult vélemény. Engelhardt és Hammer [8, 12] szerint az új szövet képzésében a pulpa viszi a fő szerepet, a konszolidálás a pulpából kiinduló áthidaló dentin-callus által történik, a keményszövetes konszolidáció csak később következik be. Szerinte a periodontalis szövet reparációs ténykedése erősen háttérben van, s ha egyáltalán fellép, ennek időbeni megjelenése sokkal későbbi, mint a pulpáé és csak a külső részre szorítkozik. Manley [19] szerint a törésvégeket összekötő mésztartalmú szövet jól organizált tubuláris szövetből áll, mely egy összefüggő odontoblast rétegből indul ki, ezeket tehát odontoblast sejteknek lehet felfogni, reparált tubuláris szövettel, azaz dentinnel, mely még mésztelen szerves anyagot is képez, a praedentinhez hasonlóan. Blackwood [3] szövettani vizsgálata szerint a sérülés behatására az odontoblastok és a pulpa egyéb sejtjei meszes mátrixot termelnek és bár módosult, irregularis formában, de tubularis dentin figyelhető meg. Ezekkel ellentétes König [18] felfogása, akinek vizsgálatai szerint a gyökérfraktúrák konszolidációjában elsősorban a gyökérhártya kötőszövete vesz részt, a pulpaszövet aktív tevékenysége alárendelt jelentőségű; a dentin és az újonnan épített cement egyesülésénél nem egy belső szerves összeköttetésről van szó, hanem csak egy rárakódásról. Omnell [20] a törött felszíneket 8. ábra. Resorbtiós lakunák (x, x) a gyökérfelszínen közel a törési felszínhez. Nagyítás 250 X . Fáziskontraszt-felvétel
