Fogorvosi szemle, 1964 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

KÖNYVISMERTETÉS

29

KÖNYVISMERTETÉS

Berényi Béla és Kovács György (szerk.): A gyakorló orvos fogászata. A gyakorié orvos könyvtára. Budapest, Medicina, 1963. 149 lap. 78 ábra. Ára : 18,50 Ft.

A vidéki nem kielégítő fogorvos ellátottsága indokolja, hogy a gyakorló, de a kényszerítő körülmények folytán fogászati munkát is végző, orvosok rövid, könnyen áttekinthető szakmunkákhoz jussanak. Ezt a célt szolgálja Berényi Béla és Kovács György szerkesztésében megjelent ,,A gyakorló fogorvos fogászata” is, amely jó vezérfonal az általános praxist folytató orvosnak. A könyv szerzői, a Központi Stomatológiai Intézet főorvosai, akiknek széleskörű oktatói tapasztalata és összecsiszolódott szemlélete biztos alapot adott a mű megírásához. Pázmányt György, a fogorvosi rendelő berendezését, felszerelését, anyagait és a sterilizést és desinficiálást ismerteti. A könyv két főfejezete Lőrinczy Ervin „Megtartó (konzerváló) fogászata” és Kemény Imre ,,Fogpótlástan”-a. Mindkét fejezet jó példája annak, hogy a rövid, tömörített tárgyalási mód, — ha a szerzők tökéletesen uralják a tárgykört —- nem jelent színvonal süllyedést, sőt növeli az áttekinthetőséget. Lőrinczy állást foglal a korszerű gyökérkezelési mód mellett, és határozottan elveti a túlhaladott vegyszeres kezelgetést. Kemény a fogpótlásokat és a protetikai munkamódszer fázisait ismerteti. Jó ábrák mutatják be a korona-hídpótlások előkészítését és a kivehető fogsor fajtákat. A sebészeti tudnivalókat a szerkesztők, talán túlságosan is feldarabolták. Az elősegélynyújtást Berényi Béla, az onkológiai vonatkozásokat Kovács György, a gyökérkezeléssel kapcsolatos sebészi beavatkozásokat és az alsó bölcsességfog körüli gyulladásos folyamatokat Horváth László, a heveny gennyes folyamatok ellátását Szabó Jenő írta. Ez utóbbi, a gyakorló orvos szempontjából fontos fejezet, több teret érdemelt volna. A gyermekfogászatról Szabó Hanna, és a fogszabályozásról Rehák Rudolf írt. A gondosan kiállított könyv sok kartárs munkáját fogja megkönnyíteni, és egyben közelebb hozza majd a gyakorló orvost a fogszakorvoshoz. Huszár György dr.

II í R E К

E hó 17-én ünnepli tanszékvezető egyetemi tanári kinevezésének 10-ik évfordulóját.

Pirosbetűs ünnepnapja ez a magyar stomatológiának. A 10 év előtti kinevezés valójában csak a „de jure” elismerését jelentette annak a „de facto” már 1945. márciusa óta fennálló szerencsés helyzetnek, hogy kiválóan rátermett, tehetséges és fiatal, nagy munkabírású vezető került a Debreceni Egyetemi Stomatológiai Klinika élére. A klinikának az embertelen háború dúlása nyomán szükségessé vált reorganizálása után, Adler Péter egy rövid óv — talán inkább hónapok alatt — megindítja az intézmény tudományos tekintélyéhez vezető, eredményekben gazdag kutató és oktató munkásságot. A Debreceni Stomatológiai Klinika ma világszerte elismert tudományos centrum, Adler Péter neve pedig a caries és fluorkérdés nemzetközi irodalmában egyike a legtöbbször idézetteknek. Fáradhatatlan, mindig friss és termékeny szelleme, agilitása tanítványokat tudott maga köré toborozni. Fel is tudta őket nevelni, mert szereti a fiatalokat, és gondolatokat inspirál bennük. Ez tette képessé iskola teremtésére. Sok tanítványa rajzott már ki az életbe, hogy a magyar fogorvoslás egy-egy fontos, vezető posztján hirdesse a debreceni iskola szellemét és alkalmazza tanításait.

Hiszem, sőt biztosan tudom, hogy az egész magyar fogorvostársadalom érzését tolmácsolom, mikor a jubilánsnak az eddigihez hasonló, eredményes munkásságot, és jó egészségben töltött, töretlen munkaképességgel megáldott, hosszú életet kívánok, őszinte szívvel, nagyrabecsüléssel és igaz baráti szeretettel Varga István dr.

Prof. dr. Adler Péter