Fogorvosi szemle, 1964 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
14 REHÄK RUDOLF DR. Rhinol. Otol. 1919. 34. 289. — 11. Simpson, R. R. : Proc. Roy. Soc. Med. 1939. 32 1447. — 12. Suzman, M. M. : Arch. Int. Med. 1933. 51 1. — 13. Waldenstrom, J. Kjellberg, S. R. : Acta radiol. 1939. 20 618. — 14. Wynder, E. L., Hultberg, S., Jakobson, F., Bross, I. J.: Cancer 1957. 10 470. Д-р. Эндре Кун — д-р. Ласло Равас: Случай рака языка, развившегося на основании синдрома Плюмера- Винсона. Авторы излагают случай синдрома Плумера-Винсона, на основании которого развился рак языка. Коротко останавливаются на проявлениях синдрома и подчёркивают его значение как предбластомного состояния. Dr. А. Kuhn und Dr. L. Ravasz: Ein Fall eines an hand von Plummer- Vinsonschem Syndrom entstandenem Zungenkarzinoms. Die Verfasser geben den Fall eines Plummer- Vinsonschen Syndroms bekannt, an hand dessen sich ein Zungenkarzinom entwickelt hat. Sie beschreiben kurz die Symptome des Syndroms, und es wird demselben als praeblastomatösen Zustand eine Bedeutung beigemessen. Közlemény a Központi Stomatologiai Intézetből (Igazgató-főorvos : Berényi Béla dr., kandidátus ) Az ajak- és szájpadhasadékok orthodontiai gondozása írta : BEHÁK RUDOLF dr., kandidátus Az orthodontiai ellátás célja a sebészi beavatkozás és a protétikai kezelés alátámasztása. A múltban többnyire idősebb, többszörös műtéten átesett, szörnyen eltorzult arcú gyermekek kerültek fogszabályozási kezelésbe. Az ilyen esetek csak igen bonyolult rögzített készülékek és hosszú időn át tartó kezelések révén oldhatók meg, egyszerű, kivehető lemezekkel csak ritkán sikerül eredményt elérni. Az újabb vizsgálatok kimutatták, hogy az arctorzulásokat, a maxilla deformációkat éppen a túl korai műtéti beavatkozások hozzák létre. A nyúlajk műtétje a felső metszők retrusióját és lingualis occlusióját idézi elő, a szájpadhasadék zárása pedig maxilla szűkületet és metszőfogtorlódást eredményez. Végeredményben a tipikus farkastorkos és nyúlajkas álprogénia támad. Az orthodontiai ellátás újabban a fiatal páciensekre terelődött. Egy másik véglet kezd lábrakapni, nevezetesen az egészen korán, néha már a születés után néhány órával, de legkésőbben néhány nappal későbben megkezdett orthodontiai, ill. helyreállító prothétikai ellátás. Ez azonban csak speciális képzettségű orvosokkal és segédszemélyzettel bíró intézetben valósítható meg, ahová az anyát újszülöttjével együtt néhány napra fel kell venni. Ilyen intézet még nem sok működik. Sokkal könnyebben megvalósítható követelmény, hogy a kellő időpontban végrehajtott műtét után ne hagyjuk magukra az eseteket. Az ajak- és szájpadhasadékos szerencsétlen egyének rehabilitációját ugyanis a műtéti időpont kellő megválasztásán kívül, közvetlenül a műtét utáni fogszabályozó kezelés segíti elő a legjobban. A túl korai műtét kedvező hatás helyett súlyos fogazati anomáliákat és arcdeformitásokat idéz elő. A nyúlajknak az élet első heteiben vagy hónapjaiban történt zárása -—- különösen egyoldali cheilognathoschisis esetén — tipikus állcsontrendellenességhez és metszőfogtorlódáshoz vezet, miként azt Gabka, Pruzansky, Rosenthal és mások bebizonyították. Régebben az ajakműtétet csakhamar követte a szájpadhasadék zárása. Természetesen ez csak
