Fogorvosi szemle, 1964 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1964-04-01 / 4. szám
116 BRUSZT PÁL DR. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy klinikai megfigyelésünk eddig is helyes volt, amennyiben Magyarországon a parodontosis a DMF-indexet lényegesen csak 45—50 év után befolyásolta (lásd Ádler, 1) meglepetés azonban az, hogy e koron túl is csak maximum 8,2%-os eltérést okoz a DMF-indexben. Tehát a DMF-indexet magyarországi viszonylatban elfogadhatjuk a caries mérésére 45—50 éves korig és még azon túl is csak 10%-on aluli hibaforrással kell számolnunk. Természetesen a kihúzott és carieses fogak közül volt olyan is, amelyet porodentosis miatt kellett kihúzni, vagy pedig a caries keletkezését a parodontosis segítette elő az íny retractiója és így retentiós helyek keletkezése, gyökérfelületi caries miatt (8). Szeretnék ezúttal rámutatni a leedsi és Baja környéki DMF-indexek görbéinek párhuzamos voltára is (grafikon). Egy másik tanulmányomban (4) hasonló párhuzamot mutattam ki a csehszlovák, olasz és USA-beli DMF- indexek görbéivel és azt a következtetést vontam le, hogy ha különböző népességcsoportok caries-intenzitásában 15 éves korban nagyságrendi különbség van —, akkor e különbség minden idősebb korcsoportban kimutatható, feltéve, ha ezek életkörülményeiben lényeges változás nem történik. Jelen vizsgálataim ezt a megállapítást megerősítik. összefoglalás A szerző 4738 kihúzott fogat vizsgált meg és ezeket a szokásos korcsoportokra osztva kiszámította, hogy hány százalékukon nem észlelhető caries. E számok segítségével redukálta az ugyanezen környékről származó felnőttek DMF-indexeit, amelyeket azonban százalékban is megad, hogy a leeds-i (Anglia) hasonló vizsgálatokkal való összehasonlítást lehetővé tegye. Megállapítható, hogy a nem carieses fogak miatt véghezvitt redukció csak a 45—49 éves korúaknái éri el a 3,2%-ot, így a DMF-indexet e korig elfogadhatjuk Magyarországon a caries-intenzitás mértékéül, de még azon túl is aránylag kicsi az észlelt és redukált DMF-indexek közötti különbség. A leeds-i DMF-index minden korcsoportban magasabb, mint a Baja környéki. Az előbbi korrekciója nagyobb és fiatalabb korcsoportban kezdődik, mint a magyarországi. Feltűnő az észlelt, tehát még nem korrigált DMF-indexek nagyjából párhuzamos volta. A bajai és a volt bácsalmási járásbeli kartársaknak és asszisztensnőiknek a fogak gyűjtéséért, Zitkovszky Margit és Urban Magda asszisztensnőknek a fogak osztályozásáért, végül, de nem utolsó sorban dr. Adler Péter professzornak és dr. Barsy Oyula statisztikusnak értékes tanácsaikért ezúton mondok köszönetét. Irodalom 1. Adler P. : Über einige in der Karies-Statistik gebräuchliche Begriffe. Schweiz. Mschr. Zhlk. 1953. 63 : 432. —- 2. Barsy Gy.—Pallós E.: A magyar halandóság a századforduló óta ; az 1955. évi halandósági tábla. Demográfia. 1959. 2 : 239. — 3. Bruszt P. : Nagybaracska lakosságának fogszuvasodása. Népegészségügy 1950. 31 : 102. — 4. Bruszt P. : Cariesepidemiologiai vizsgálatok a bajai és bácsalmási járás 12 községében. Fogorvosi Szemle 1962. 55 : 102. — 5. Bruszt P. : Magyarországi felnőtt lakosság caries intenzitása és annak egybevetése csehszlovák, USA-beli és olaszországi analógadatokkal. Acta Med. Hung. 1963. 19. 217 — 6. Jackson, D. : An epidemiological Study of Dental Caries Prevalence in Adults. Arch, of Oral Biology 1961. 6 : 80. — 7. Klein, H. : Tooth Mortality and Socio-economic Status-Life Tables for Teeth. J. A. D. A. 1943. 30 : 80. — 8. Molnár L. : Senilis caries. Fogorvosi Szemle 1963. 56 : 1.
