Fogorvosi szemle, 1964 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1964-03-01 / 3. szám
94 KÖNYVISMERTETÉS írnak, arról gondosan, bőséges egyéni tapasztalat alapján, kis mennyiségű tapasztalatot nem általánosítva írnak, tehát mindazon kitűnő tulajdonságokat és előnyöket mutatja mindegyik adalék, amelyek korunkban az angol fogászati kutató iskolákat jellemzik. Hogy az egyes adalékok irodalmi felsorolásában szinte csak angol nyelven megjelent közlemények szerepelnek, a nem polyglott angol anyanyelvű kutatókra (sajnálatos módon) ugyanígy jellemző. A kötet ennek ellenére komoly értéket képvisel ; aki a szájpathologiával, valamint gyermek-stromatológiával foglalkozik, ismernie kell. * Adler Péter dr. Brencsdn János : Orvosi szóíár. Budapest, Terra, 1963. f>4G oldal Ára : 35,— Ft. Az orvosi nyelv szakkifejezéseinek túlnyomó többsége latin—görög eredetű, de az élő nyelvekből származó szavakat is mindinkább gyakrabban használnak. Az orvostudomány fejlődése és folyamatos szakosodása kapcsán újabb és újabb kifejezések kerülnek az irodalomba, de néha a régebbi műszavak értelme is változik. Brencsán szótára 18 000 olyan idegen nyelvű orvosi címszót tartalmaz, amelyet a mai orvostudomány használ. A szavaknak nemcsak fordítását adja, hanem sok esetben értelmező magyarázatát is, és ha a szónak több alkalmazása van, azokat rangsor szerint feltünteti. A szótár szerkesztőnek számos nehéz problémával kellett megbirkóznia. A szavak helyesírási módjának, latin, görög vagy magyaros helyesírásnak eldöntése messze túlhaladja a szótár feladatát. Az Akadémia helyesírási szabályzata kimondja, hogy a közkeletű szavakat magyarosan írjuk, azonban a közkeletűség elbírálására nem ad kel ő segítséget. Brencsán szótára a latin—görög helyesírás alapján áll, az angol- és francia eredetű szavak kiejtését esetenként közli. A szótár kitűnő függeléke többek között felsorolja az anatómiai iránvjelzéseket, a szakkifejezések szókezdetét, szóvégződését és rövidítésgyűjteményt is ad. A szótár felsorolt irodalma szerint az utolsó 15 évben megjelent fogászati könyveinket a szerkesztő átnézte és felhasználta. A hézagpótló munka komoly segítséget nyújthat az orvostudomány különböző ágaiban működő szakembernek. A szótár nyomdatechnikai kivitele példás és használhatóságát, áttekinthetőségét ez is növelni fogja. Huszár György dr. Kiss—Szentágothai: AZ EMBER ANATÓMIÁJÁNAK ATLASZA I—II—III. (16. átdolgozott kiadás) Az Anatómiai Atlasz első kiadása tízévi előkészítő munka után 1946—48- ban jelent meg. Ez a kiadás sorrendben a negyedik magyar, megjelent ezenkívül négy német, négy orosz, illetve bolgár, egy-egy angol, cseh, kínai és spanyol. Az Atlasz kiadásról kiadásra kisebb-nagyobb átdolgozások során alakult, figyelembe véve az újabb tudományos eredményeket, a technikai lehetőségeket és didaktikai szempontokat. Ez a kiadás elsősorban a különböző szervek vérkeringésére vonatkozó illusztrációkkal gazdagodott. Üj az első kötetben az izmok eredését és tapadását bemutató fejezet. Az átdolgozások során a szerzők nem tértek el attól az eredeti álláspontjuktól, hogy az Atlasz elsősorban az egyetemi ifjúság jól méretezett tankönyve legyen, amelyet azonban a gyakorló orvosok is haszonnal forgathatnak. Az egyes szervrendszerek szemléletének módja a nemzetközi atlaszirodalomban kialakult, és ettől a szerzők lényegesen nem tértek el. Súlyt helyeztek azonban arra, hogy minden ábra alapja eredeti készítmény legyen. Az új kiadás a nemzetközileg elfogadott új, úgynevezett Párizsi Anatómiai Nómenklatúra elnevezéseit használja az ábrákon, az Indexben azonban a korábbi (bázeli és jénai) nevek is megtalálhatók az újra való utalással. Kapható: a SEMMELWEIS KÖNYVESBOLTBAN, VIII., Baross «. 21. és valamennyi ÁLLAMI KÖNYVESBOLTBAN
