Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-02-01 / 2. szám
50 GYÖRGY IZABELLA DR. Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika (Igazgató: Varga István dr. egyetemi tanár) közleménye Prothesisek elhorgonyzása hosszú nyelű, lágyan rugózó pelottákkal Irta: ÍIÖYAYSÍ GYÖRGY IZABELLA dr. Több évtizedes gyakorlatom alatt sokszor tapasztaltam részletes prothezisek rögzítésekor, a dentalis kapcsok hátrányait. Voltak esetek, amikor dentoalveolaris elhorgonyzást sem tudtam alkalmazni vagy kozmetikai szempontból nem találtam megfelelőnek. Ezért olyan elhorgonyzást kerestem, amely ezekben az esetekben is megfelel. Hosszas próbálgatás után Csontos István laboratóriumvezető fogtechnikussal kikísérleteztük a tér minden irányában könnyen elmozduló, hosszú nyelű lágyan rugózó pelottát, amit az állcsontok anatómiai adottságának megfelelően a processus alveolaris buccalis-vestibularis felső harmadán, a gyökércsúcs tájékán, az áthajlási redőig kiterjesztve helyezünk el. Kivétel ez alól az alsó prothezis hátsó pelottája, mert ehhez az elhorgonyzásra alkalmas területet a mandibula belső felszínén kerestük. 1. ábra. (a, b kép) : erősen alámenő szélű maxilla tuberek és esztétikai okok lehetővé teszik és indikálják a pelottás elhorgonyzást 2. ábra. A maxilla tuberek erősen alámenő részeinek kihasználása felső teljes prothezis elhorgony zásánál 3. ábra. Teljes alsó prothezis. Az extrahált bal alsó caninus kiugró alveolaris részének felhasználása a rögzítés szempontjából Többek között Reichenbach, Dolder, Kemény is készített régebben fémnyelű pelottákat alsó prothezisek elhorgonyzására. Kemény fémnyelű pelottáinál, amelyeket részleges felső protheziseknél alkalmazott, a pelotta nyele — amint ezti könyvében is ábrázolta — rövid s így keményen rugózhat. Szerinte ez a rögzítettség, bár a páciensek szívesen tűrik, elégtelen s a rövid
