Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-06-01 / 6. szám
166 ADLER DR.—POLCZER DR. 5. táblázat A második fázis „rendellenesen gyorsan” — azaz első fázis egy vagy több fogát megelőzően áttört fogainak gyakorisága Fog Az észleletek száma és gyakorisága fiúkon leányokon Felső második Alsó második Alsó második Felső szemfog kisőrlő ................................ nagyőrlő .............................. kisőrlő .................................. 323 (39,4%) 204 (24,9%) 168 (20,5%) 124 (15,1%) . 174 (30,9%) 151 (26,8%) 122 (21,7%) 116 (20,6%) összesen 819 (100%) 563 (100%) 6. táblázat Az első fázis rendellenesen későn, azaz a második fázis egyik vagy több fogánál később áttörő fogainak gyakorisága Fog Az észleletek száma és gyakorisága fiúkon leányokon Alsó első kisőrlő .............. Alsó szemfog ..................... Felső első kisőrlő ........... 384 (39,1%) 391 (39,9%) 207 (21,1%) 275 (42,4%) 181 (28,1%) 192 (29,6%) összesen 983 (100%) 648 (100%) fogat megelőzi a második fázis egy vagy több foga, s másfélszer gyakrabban észleltünk ilyen leletet az alsó első kisőflőn ! Az 5. és 6. táblázatban látható nemi különbség a leányok szemfogának a többi foghoz viszonyítottan gyorsult áttörését bizonyítja. A csoportok homo-, ill, heterogenitásának vizsgálata angularis transformációval. Kérésünkre a MTA Alkalmazott Matematikai Intézetének Biometriai Csoportja angularis transformáció segítségével megvizsgálta a feltételezett fázisok problémáját a fogak jelenléti adatai alapján ; e vizsgálatot Tamássy Erzsébet végezte*. E vizsgálat eredményei szerint a két fázis közötti heterogenitás lényegesen nagyobb mint az egyes fázisokon belüli. Az első fázisban egyébként leányokon a felső első kisőrlő és alsó szemfog megelőzi áttörésben az alsó első kisőrlőt, míg fiúkon a felső első kisőrlő tör át hamarabb, és a másik két fog (Ci és Рц) valamivel későbben s szinte egyidejűén. Ez egyébként kitűnik a kérdéses fogak áttörési idejének közepeiből is. Egyes fogpárok ,,fordított” áttörési sorrendjének várt és talált gyakorisága. Annak ellenére, hogy a maradó fogak áttörésének sorrendjét nagymérvű egyéni változatosság jellemzi (Adler és Adler—Hradecky), e fogak áttörése nem rendezetlenül folyik; számos vizsgálatban sikerült ennek rendezett voltát kimutatni mind majmon (Hurme és van Wagenen), mind emberen (Nyúl és Adler, valamint Adler). Heilman már idézett feltevése szerint az áttörési idők közepei az áttörés sorrendjét nem csupán a populáció átlagát illetően determinálják, hanem a populációt alkotó személyeket illetően is mutatják. A jelen vizsgálat tárgyát képező hét fogra nézve az áttörési sorrendet az áttörési idők Adler által megállapított közepei alapján határoztuk meg, melyek jófogú vidéki magyar lakosságra vonatkoznak ; ezen adatfel -* Ezért köszönettel tartozunk mind Tamássy Erzsébet tudományos munkatársnak, mind Juvancz lréneusznak, a Csoport vezetőjének.
