Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-06-01 / 6. szám
50516 1963. június LVI. évfolyam 6. szám FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: Prof. d r. VARGA ISTVÁN Sierkesitették: liW-DSi. KORMÖCZI ZOLTÁN dr., IKÍ—IMI. Prof. MO BELLI « (J 8 Z T Á V 'FA_ EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikájáról ' (Igazgató: Adler Péter dr. egy. tanár) A maradó fogazat áttörésének szakaszai és fázisai írta: ADLER PÉTER dr. és POLCZER GYÖRGYI dr. A maradó fogazat áttörése három jól elkülöníthető szakaszban történik; erről minden tankönyv is említést tesz. Az első nagyőrlők, a középső és oldalsó metszők alkotják az első, a szemfogak, kisőrlők és második nagyőrlők a második, a bölcsességfogak pedig a harmadik szakaszt. Az egyes szakaszokat hosszabb időköz választja el egymástól; ez különösen a második és harmadik szakasz között kifejezett, általában több évre terjed. Lényegesen rövidebb a caesura az első és második szakasz között. Korábbi vizsgálataink (Adler és Adler— Hradecky) ennek ellenére azt mutatták, hogy e két szakasz is csak ritkán „ölelkezik”, azaz a második szakasz legkorábban megjelenő foga csak kivételesen előzi meg az első szakasz utolsóként áttörő fogát. Felül is, alul is az oldalsó metsző tör át az első szakasz fogai közül a legkésőbben ; a második szakasz fogai közül legkorábban viszont felül az első kisőrlő, alul pedig a szemfog. A felső első kisőrlő a populációnak mintegy 2,5—3%-ában van jelen olyan gyermeken, akinek a felső oldalsó metszője még hiányzik ; az alsó szemfog viszont csak alig 1% gyakorisággal előzi meg ilyképpen az alsó oldalsó metszőt. A szakaszosság megsértésében észlelt gyakoriság-különbség oka alighanem a felső oldalsó metsző nem túlságosan ritka csírahiányában található meg; ennek gyakorisága ti. ugyancsak általánosan ismert irodalmi adatok szerint különböző populációkban 2% körüli. Az első szakaszba sorolt hat fog általában szabályos sorrendben tör át; variabilitás látszik a legelőször áttörő fogat illetően, mely hazai lakosságunk túlnyomó többségén az alsó Mx, de más populációkban igen gyakran az alsó Iv A második szakaszban 8 fog lényegesen rövidebb idő alatt jelenik meg a szájban mint az első szakasz hat foga. Mint korábban kimutattuk (Adler és Adler—Hradecky), különösképpen erre a szakaszra jellemző az áttörési sorrend nagymérvű variabilitása. A változatosság ellenére is M. Heilman olyan mérvű szabályszerűséget vélt az áttörés sorrendjében felfedezni, hogy az egyes változatokat különböző orthodontiai anomáliákra jellegzetesnek írta le ; szerinte egyébként a második szakaszban két „stádium” különböztethető meg : a tejszemfogak és -őrlők kilökődése, maradó utódaik áttörése a fogfejlődés III В stádiumába, a második nagyőrlők áttörése pedig III. C stádiumába tartoznék. Saját vizsgálataink Heilman eme beosztását nem tudták igazolni, különösképpen nem abban a vonatkozásban, hogy a második nagyőrlők megjelenése időben elkülöníthető lenne a fentebb említett fogak áttörésétől. Mi lényeges különbséget találtunk az alsó és felső második nagyőrlő áttörése között; az alsó a második kisőrlővel egyidejűén jelenik meg a szájüregben, a felső
