Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám
144 IFJ. INOVAY JÁNOS DR. sust egy esetben sem észleltünk, izzadást egy betegnél, sápadtságot két ízben tapasztaltunk. A betegek különösebb rossz közérzetről nem panaszkodtak. Meg kívánjuk említeni, hogy az egyik beteg, aki az adrenalin hatására collabált, egy későbbi alkalommal a noradrenalin tartalmú inj.-t kapott és a beavatkozást igen jól tűrte, csupán enyhe palpitatiót jelzett. Egy másik beteg, aki felhívta figyelmünket, hogy adrenalin tartalmú xylocaintól collabálni szokott, noradrenalint adva igen jól tűrte a beavatkozást, kellemetlen panaszokról nem tett említést. Adrenalin alkalmazása esetén — különösen, ha az inj.-t megismétlik — utóvérzés szokott fellépni, valószínűleg az érszűkület után jelentkező relatív vasodilatatio miatt vagy az adrenalinnál leírt tachyphylaxia következtében, mikor az ismételt beadás után a hatás megfordul, vasoconstrictio helyett dilatatio lép fel. Noradrenalin esetében anyagunkban ezt nem észleltük. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a noradrenalin 0,02%-ban xylocainnal combinálva az adrenalinnál erősebb és tartósabb hatást fejt ki, ami azonban ennél is lényegesebb, alkalmazása sokkal kevesebb melléktünettel jár, főleg a cardiovascularis rendszert illetően. A betegek jobban tűrik és utóvérzések tekintetében is előnyösebb. Irodalom 1. Adler P.: Őst. Zschr. Stomat. 1949. 46 : 162. — 2. Adler P. : Ther. Hung. 1958. — 6 : 3. — 3. Engelther A., Harnisch H., Martin R. : Stoma 1955. 8 : 37. — 4. Euler U. S. : Acta Phys. Scand. 1946. 12 : 73. — 5. Folkow B. és mtsa. : Acta Phys. Scand. 1949. 17 : 201. — 6. Inovay J., Balogh Oy.: Árkövy Vándorgyűlés, Debrecen 1962. Előadás. — 7. Issekutz B. : Gyógyszertan és gyógyítás. Medicina Bp. 1959. — 8. Kocsár L., Adler P. : Anaesthetist. 1958. 7 : 129. — 9. Kocsár L. Adler P. : Anaesthetist. 1958. 7 : 332. — 10. Koppért A. és mtsai. : cit. Rozsos I., Máriaföldy M. : Gyógyszereink 12. i. füzet. 25. 1962. — 11. Schumann H. J. : Arch. Exp. Path. u. Pharm. 1949. 206 : 475. — 12. Simon B. : Fogorvosi Szemle 1956. 49 : 10. — 13. Simon В. : Therapia Hung. 1955. 3 : 11. — 14. Tainter M. L. : Science 1948. 107 : 39. — 15. Uri J., Adler P. : Acta Phys. Hung. 1949. 2 : 163. Янош И н о в а и : Значение норадреналина в местной анестезии. Автор сравнивает действие адреналина и норадреналина на местную анестезию. Норадреналин является средством с меньшим сосудосуживающим действием и лучше влияет на глубину и срок анестезии. Dr. J. Inovay jun.: Die Bedeutung des Noradrenalins für die Lokalanästhesie. Der Verfasser berichtet über seine mittels klinischen Beobachtungen und instrumentellen Aufzeichnungen gesammelten Erfahrungen. Das Noradrenalin bewirkt eine stärkere Gefässverengerung und beeinflusst günstiger die Tiefe und Dauer der örtlichen Betäubung. Wegen der günstigen Kreislauf- und geringen Stoffwechselwirkung wird es von den Patienten besser vertragen und es zeigt auch weniger unerwünschte Nebenwirkungen.
