Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-02-01 / 2. szám
ÁLLCSONTCYSTÁK 47 között a csontszerkezet fölbomlását láthatjuk nekrotikus, elhaló csontgerendácskákkal, kollaterális gyulladás és kötőszövet képződés. A széleken a csont sclerosisa és fibrosisa látható. Dg.: csontcystáról van szó, a helyi csontszerkezet fölbomlásával és kollateralis sclerosissal, valamint resorptiv gyulladással. 3. B. G. 33 éves. Anamnesis: 3 hónapos ambulans és kórházi kezelés. A beteg jelentkezésekor teljes szájzár, temperatura : 39,2. A bal mandibulaszöglet tenyérnyi maszszív duzzanata. Dentalis osteomyelitisre és malignus (parotis '!) tumorra gondolunk. A beteg traumára nem emlékszik. Rtg : az incisura mandibulae alatt kb. cseresznye, olasz dió nagyságú csontritkulás, mely a proc. muscularisba is beterjed. Mesenehymalis csontcysta. Próbaexeisió szövettanilag kötőszövetet mutat, melynek szélein krónikusan granuláló gyulladás látható, habsejtekkel, plazmasejtekkel és lymphocytákkal, valamint idegentest típusú óriássejtekkel. Epithelialis szövetcsoportok nem ismerhetők fel. Rosszindulatúságnak semmi nyoma. A szövettani lelet leginkább mesenchymalis traumás csontcystának felel meg. 4. W. K. 1 7 éves. Anamnesis: 2—3 hónappal azelőtt vette észre, hogy a jobb oldalon alsó állcsontjában fájdalom nélküli duzzanat keletkezett. Trauma nem mutatható ki biztosan. Cystára, adamantinomára és fogcsírból kiinduló daganatra gondolunk. Rtg. lelet : A jobb oldali alsó állcsontban a 8—5 fogak tájékán kb. tyúktojás nagyságú, éleshatárú, egyrekeszű fölritkulás, mely cystának felel meg. A 7—6 fogak alatt a mandibula széle egészen elvékonyodott. Az elváltozás területében álló fogak 7 (1 5 | vitálisnak látszanak, noha gyökerük 2/3 része a cysta üregébe nyúlik, lvlinikailag lingualisan és buccalisan a duzzanat kitapintható. Vitalitás próbánál szénsavhóra, faradozásra, fúrási, ill. trepanaciós kísérletre pulpareakciót kapunk. Dg : Solitarius (traumás) csontcysta. Th : konzervatív sebészi. Ilistológiai lelet: (op. anyag). A kb. babszem nagyságú szövet hisztológiailag krónikusan granuláló gyulladást mutat. Nem specifikus granulatiós szövetről van szó, kapilláris sarjadzásokkal. Specialis véredény, vagy ideg—atypiák nincsenek. A preaparátumba egy helyen egyes csontgerendácskák is felismerhetők. A gyulladásos processus egészen a velőűrig benyúlik és a csontleépítődésnél kis vérzések és vérfesték lerakódások figyelhetők meg. A szövettani leletet a klinikai képpel egybevetve a diagnosis mesenchymalis (traumas) cystának felel meg. Ezen esetünk szövettani leleteinek (9., 10., 11., 12. ábrák) exactabb kiértékelésére a későbbiek folyamán még visszatérünk. Ezen ese-2. ábra
