Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

SZAKCSOPORT HÍREI 28 Schranz Dénes dr., a Tudományos Bizottság jelentését terjesztette elő : Tudományos életünk legkiemelkedőbb eseménye az 1958. április 16-án megtar­tott utolsó Közgyűlésünk óta az 1958. november 12—-15 között megrendezett Nagy­gyűlés volt. Ezt a hazai és külföldi szakkörök fokozott érdeklődése előzte meg annyival is inkább, mert a Nagygyűlés keretében tartottuk meg a Budapesti Egyetemi Fogászati Klinika épülete fennállásának 50 éves évfordulójával kapcsolatos jubiláris ünnepsé­geket. A külföldi vendégek nagy száma egyúttal azt a tényt is bizonyította, hogy a magyar fogászati tudományt külföldön is megbecsülik. A jubiláris Nagygyűlés főtémája az öregek fogászati problémája volt. Az előadók között szerepelt Rosenthal és Costa professzor. Szabadtémájú előadást tartottak Rudjko (Moszkva), Lenoch, Edlan és Kostlan (Prága), Münch (Berlin) Sztránszky (Szófia), Gorski (Varsó) és Reichenbach (Halle) professzorok, illetőleg docensek. E tíz külföldi vendégelőadón kívül 26 hazai előadó szerepelt a Nagygyűlésen. Egy másik jelentős esemény volt tudományos életünkben a Szegeden 1960. május 6—8. között megtartott VI. Árkövy vándorgyűlés, amely összekapcsolódott a Szegedi Fogászati Klinika megnyitásának tízéves évfordulójával. Itt 7 külföldi előadó szerepelt : Trauner (Graz), Bethmann (Leipzig), Reumuth és Herfe/rt (Rostock), Cabka és Hensel (Berlin), továbbá Costa (Bukarest) professzorok és docensek, s 45 előadást hallottunk hazai kutatók interpretálásában. Ez a vándorgyűlés lényegesen látogatottabb volt az előzőeknél, bizonyságául annak, hogy a magyar fogászati tudományos élet egyre szélesebb körben fejt ki kutató munkásságot is. Legutóbbi Közgyűlésünk óta három ankétot rendeztünk. Ezek közül a legszélesebb­­körű érdeklődést 1959. szeptember 11—12. között a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében tartott, a gyermekek fogászati ellátásának kérdésével foglalkozó tudományos ankét volt. 1960. április 9-én a szájképletek rosszindulatú daganatainak felismeréséről komplex ellátásáról a Szájsebészeti Klinika tantermében rendezett ankéton öt elő­adást tartottak, s azokat számos élénk hozzászólás egészítette ki. Végül legújabban 1961. április 14—15-én rendeztünk ankétot az ajak-, állcsont- és szájpadhasadékok korszerű gyógyításáról a Semmelweis teremben. Az elhangzott 16 előadást a nagyszámú — nemcsak fogorvosokból álló — hallgatóság élénk érdeklődése kísérte. Legutolsó Közgyűlésünk óta eltelt 3 % év alatt is igen látogatottak voltak a már hagyományossá vált péntek reggeli klinikai tudományos ülések. 1958-ban 68 előadást hangzott el, s két külföldi is szerepelt Plathner (Berlin) professzor és Edlan (Prága) docens. 1959-ben 66 előadást tartottak s Davidoff (Szófia) professzor szerepelt két alka­lommal. 1960-ban pedig 58 előadást volt négy külföldi előadóval. Taatz (Halle), Egyedi (Amsterdam), Weiskopf (Leipzig) és Csernyei (Milánó) szerepeltek. Ugyancsak sok, elsősorban gyakorlati előadás hangzott el a Központi Stomatoló­­giai Intézet szombati tudományos ülésein. Évente 2—4 alkalommal tartottak tudományos ülést a vidéki fogászati klinikák is. A pécsi Fogászati Klinika 1958. november 8-án tudományos ülés keretében ünnepelte fennállásának 20 éves évfordulóját. A vidéki klinikák közül a legtöbb előadás a szegedi klinikán volt. A vidéki városok közül pedig Miskolc tűnt ki 1961. május 27-én tartott stomato-onkológiai tudományos ülésével. Értékelésképpen az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy fogorvosaink tevékenyen kivették részüket tudományos téren, s eredményeikről nemcsak itthon, hanem —- amint a főtitkári jelentésben hallottuk — külföldi kongresszusokon, folyó­iratokban beszámoltak. Sok tudományos téma kidolgozását az ETT támogatása tette lehetővé, s voltak olyan témák is, amelyeket egyetemi tudományos célhitelből támogattak. Huszár György dr., a Szerkesztő Bizottság jelentését terjesztette elő : Szakcsoportunk hivatalos közlönyének, a Fogorvosi Szemlének 54-ik évfolyama jelenik meg. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy a Fogorvosi Szemle, az Orvosi Hetilap után, a legrégebben megjelenő magyar orvosi szaklap. Varga István prof., aki 1932. januárja óta, tehát harminc esztendeje felelős szerkesztője a Fogorvosi Szemlének és a Szerkesztő Bizottság igyekezett a nagymúltú lap tradícióit összeegyeztetni a szocialista egészségügy, az állami fogbetegellátás művelőinek igényeivel. Lapunk legnagyobb részét az „Eredeti közlemények” töltik ki. Az utolsó három évfolyamban 210 eredeti közlemény jelent meg. A közlemények tárgyai igen változa­tosak : a teoretikus jellegű kutató munkák mellett helyet kapnak a gyakorlók meg­figyelései és elgondolásai is. A szocialista orvostudomány fokozott gondot fordít a megelőzésre. A fogászati megelőzést szolgálja a sok pontos adatfelvételezés, caries­­parodontosis statisztika és a fluorozás problémáival foglalkozó közleményünk. Évenként néhány Külföldi közlemény jelenik meg lapunkban. Szerzőik legtöbbször baráti demok­ratikus országok fogorvosai, hazánkba ellátogató külföldi kartársak és a külföldön

Next

/
Thumbnails
Contents