Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
26 SZAKCSOPORT HÍREI szocializmus ügyéért síkraszálló értelmiség a múltban joggal kifogásolt. Szakcsoportunk tudományos életében is megszűnt az az elzárkózottság, amely azt 1956-ig jellemezte. Úgyszólván napirenden vannak tagjaink külföldi utazásai, amellett alig telik el olyan hónap, hogy ne fogadnánk külföldi látogatókat. Tudományos kapcsolataink természetesen elsősorban a szocialista országok tudósaival váltak bensőségessé és széleskörűvé, de a kapitalista országok tudománya is hozzáférhetővé lett számunkra és módunkban áll átvenni tőlük mindazt, ami szakmánk számára fejlődést jelent, ami előnyös mindennapi munkánkban. Szakcsoportunk tagjai közül igen számosán tartottak külföldi kongresszusokon és egyetemeken előadásokat. Talán nem árt megemlítenem annak illusztrálására, hogy a külföldi utazás már nem egy szűk kör privilégiuma, hogy pl. Ivánkievicz Dénes, miskolci főstomatológus két ízben is több hónapos tanulmányúton volt a leipzigi klinikán Bethmann professzornál. A beszámolási időszakban a külföldi tudományos egyesületek közül a Deutsche Gesellschaft für Ernährung Adler Pétert és Balogh Károlyt, az International Academy of Orthodontics Adler Pétert, az FDI. Fogorvostörténeti Bizottsága Huszár Györgyöt, az Olasz Stomatológus Társaság Kemény Imrét tagjává választotta, Kemény Imre egyúttal a Carlo Platschik emlékérmet is elnyerte. Tóth Károly ORCA tag 1959 júliusa óta (Párizs-i ORCA kongresszus). Hattyasy Dezső levelező tagja 1960 óta a Deutsche Gesellschaft für Zahn-, Mund und Kiefcrheilkunde-nek. 1958 ősze nagy feladat elé állította vezetőségünket. Meg kellett szerveznünk a felszabadulás óta első olyan kongresszusunkat, amelyen nagyszámú külföldi vendég vett részt. Azt hiszem szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy ezt a feladatot jól megoldottuk. A 28 külföldi résztvevő kitűnően érezte magát nálunk, a sajtó és rádió felfigyelt kongresszusunkra és arra a tényre, hogy első ízben vett részt stomatológiai kongresszuson valamennyi szocialista ország hivatalos képviselője. Ez a kongresszus teremtette meg — Kemény Imre dr. egyéni fáradozása mellett — tagjaink szélesebb köre számára a külföldi kapcsolatok alapját. Az 1959-es év nagy szakma-politikai harcok éve volt. A mezőgazdasági területek fogászati ellátásának megjavítására egészségügyi kormányzatunk felvetette egy újabb fogtechnikus-vizsgáztatás szükségességét. Ez a kérdés éles harcot váltott ki Szakcsoportunkban. Őszintén meg kell mondanom, hogy vezetőségünk elvileg elítélte és helytelenítette alacsonyabb képzettségű dolgozók beállítását egyetemi képzettséget igénylő munkakörbe, még akkor is, ha a jogosultság szaktudományunknak csak korlátolt területére szorítkozik. Ezt itt e helyről is le kell szögeznünk. A TSz-mozgalom sikerei, a mezőgazdasági biztosítottak számának ugrásszerű növekedése mégis szükségessé tette ezt a kompromisszumot. Szükséges volt ez a lépés, mint ahogy szükségessé válhat egy nem éppen szakszerűen nyújtott elsősegély is, mert a Fogorvosi Kar csak az 1960— 61-es tanév végén tudott elsőízben olyan létszámú végzett hallgatót kibocsátani, ami már komoly segítséget jelentett az ország lakosságának fogászati ellátásában. Ki kell jelentenem azonban, hogy éppen fiatal, zömében munkás-paraszt és haladó értelmiségi származású fogorvosaink érdekvédelmében és szakmai tekintélyük megvédése érdekében a legmerevebben elzárkózunk mindennemű újabb vizsgáztatási kísérlet, vagy a törvényben megállapított jogok bárminemű kiszélesítése elől. Azt is meg kell azonban mondanom, hogy a tanfolyamot végzett és sikeresen vizsgázott fogászokat őszinte szeretettel fogadjuk körünkben. Nem adunk helyet semmi olyan megnyilvánulásnak, ami őket sérthetné és azt szeretnénk, ha ők is otthonosan, baráti környezetben éreznék magukat közöttünk. Ennek pedig véleményem szerint a következők az előfeltételei: 1. A fogorvos álljon olyan etikai magaslaton, hogy a vizsgázott fogász példát vehessen róla. 2. A vizsgázott fogász tekintse magára nézve is kötelezőnek az orvosi etikát. 3. A vizsgázott fogász a számára törvényben előírt munkaterületen igyekezzék a lehető legmagasabb szakmai szintet elérni és ne azon túlmenően próbáljon tevékenykedni. Maszek korszakának illegális tevékenységét mint szocialista emberhez nem illőt, számolja fel. 4. A fogorvosok ne tekintsék magukat a vizsgázott fogászok fölött álló kasztnak, hanem azonos szakmában dolgozó, magasabb képzettséggel rendelkező embereknek, akiknek kötelességük munkatársaik szakmai fejlődését minden tekintetben elősegíteni. Azt hiszem, ha ezeket a feltételeket biztosítani tudjuk, akkor egyszer s mindenkorra megszűnnek azok a nézeteltérések, amelyek még a legutóbbi időben is itt-ott megmutatkoztak. Meleg szeretettel üdvözlöm a Közgyűlésünkön ma először megjelent tagjainkat, fiatal fogorvosainkat és a múlt évben végzett vizsgázott fogászokat. Az 1959-es esztendő ősze jelentős és örvendetes eseményt hozott szaktudom ányunk számára. 1959. szeptember 1-i hatállyal négy tanszékkel formailag is megalakult a külön
