Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-02-01 / 2. szám
56 IGAZSÁGÜGYI FOGORVOSTAN О. Gustafson—G. Johanson (Malmö) : Die Möglichkeit der Indentifizierung von Leichen mit Hilfe des Gebisses an drei Fällen diskutiert (Három holttest indentifikálása fogazatuk alapján) Stoma. 12. 200, 1959. A fogkezelési kartotékokkal összehasonlítás és az életkormeghatározás szempontjából értékes adatok (abrasio, secunder dentinképződés és pulpakamra beszűkülés, a gingiva lehúzódása a fognyakról, a gyökérkörüli cementmegvastagodás, valamint a gyökerek transparentiája és a gyökéresúcs felszívódása) felhasználásával a három közölt esetben sikerrel járt az indentifikálás. F. It. Shroff (New Zealand) : Indentification by teeth. A possible source error (Személyazonosítás a fogazat alapján. Egy hibalehetőség) Brit. Dental. J. 107. 178, 1959. Egy esetben röntgenvizsgálat és egyéb jelek alapján kiderült, hogy a holttest lényegesen idősebb személyé, mint azt korábban megállapították. A fogáttörés tüzetesebb analysálása során meg lehetett állapítani, hogy az illetőnek növekedése erősen késett. Ez az eset egyben igazolja, hogy az óletkormeghatározáshoz nem elegendő egy-két adat (adott esetben csupán a felületesen vizsgált fogáttörési viszonyok), hanem ilyenkor gondos vizsgálattal sok más adatot is fel kell kutatni, s csak azok összehasonlítása alapján indokolt véleményt mondani. J. Sírnék (Olomouc) : Со mozno vycist z chrupu mrtvoly о zpúsobu íivota jedince V kriminalistické identifikaci (Erősen feloszlott holttest identifikálása fogorvosi bizonyítékok alapján.) Üeskoslov. Stomatol. 59. 72, 1959. Erősen feloszlott állapotban levő ismeretlen női holttest személyazonosítása során a tüzetes stomatologiai vizsgálattal sok olyan kriminalisztikai szempontból értékesíthető adatra bukkant, amelyek az illető életviszonyaiból, szokásaiból adódtak (rágás típusa, intensitása, pótlások stb.) s ezekkel biztosabban igazolni lehetett a személyazonosságot. J. Simek (Olomouc) : Klinická dokumentace ve stomatologii ■— abmulantni eliorobopis — z hlediska vedeckého, pedagogického, leöebne preventivniho, forenziho a kriminalistického (Klinikai dokumentáció a stomatológiában. A klinikai kép értékelése tudományos, oktatási, megelőzési, igazságügyi és kriminalisztikai szempontból.) Üeskoslov. Stomatol. 59. 275, 1959. 110 irodalmi adatra támaszkodva szerző megállapítja, hogy a stomatologiában igen fontos az egységes séma és kartotékvezetés. Ennek nemcsak tudományos, oktatási és preventív szempontból nagy a jelentősége, hanem igazságügyi orvostani-kriminalisztikai szempontból is. Különösen a személyazonosság tisztázására élőkön és holttesteken egyaránt a fogorvos feljegyzése esetleg egyetlen „ultimum refugium”. R. Weil—G. Knak (Berlin) : Über die Altersveränderungen der Regio submentalis beim Menschen (A regio submentalis változása az életkorral) Z. f. Alternsforschung, 13. 320, 1959. Szerzők anthropologiai és stomatologiai szempontból vizsgálták a kérdést. Megállapítják, hogy mindkét nembeli embereknél az életkor, a testsúly, a testmagasság és a korpulencia között összefüggés van. Az álltájon a kor előrehaladásával bekövetkező változások (pl. kettős áll képződése) alkalmasak az életkor becslésére. Természetesen ezek a változások sok egyéni variációt mutatnak, tehát biológiai szórásuk nagy. Egymagukban csupán hozzávetőleges becslésre adnak lehetőséget.
