Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1961-02-01 / 2. szám

FELNŐTTKORI FOGSZABÁLYOZÁSOK 51 meistens genügend. Die Resultate aller orthodontischen Behandlungen werden durch die in den Weichteilen und Knochen auftretenden Spannungen gefährdet. Der Wider­stand beider Stoffen ist durch kombinierte chirurgisch-orthodontische Methoden zu überwinden. Cím : Központi Stomatologiai Intézet Bpest., VIII. Szentkirályi u. 40. Közlemény a Pécsi Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájáról (Igazgató : Oravecz Pál dr., egyet, tanár) A beszédzavarok stomatologiai vonatkozásai* ; Irta: HETESSY GYÖRGYNÉ dr. Referátumunkban foglaltak nem tartoznak ugyan szorosan a gyermek­es iskolafogorvos mindennapi gyakorlati feladatai közé, de annak elméleti ismerete feltétlenül szükséges, hogy a hozzáforduló szülőknek megfelelő, kor­szerű felvilágosítást tudjon adni. Tárgyalni kívánjuk : 1. A fonetikai alapfogalmakat; 2. a beszédzavarokat létrehozó különböző okokat; 3. a beszédzavarok gyógyítását és 4. a fogorvos és az iskolafogorvos tennivalóit. A fonetika az a tudomány, amely a beszéd, a hangképzés ismereteit tanítja. A fonetikának a hangképzés zavaraival foglalkozó ága : a foniatria. Az orvosi­vagy gyógyfonetika a beszédzavarok gyógyításának orvosi feladataival foglal­kozik : otolaryngologiai, neurológiai és stomatologiai vonalon. A gyógyítás­ban tehát több határterületi szakma szerepel és sikeres eredmény csak a szakorvosok együttműködése esetén várható. Az emberi hang olyan rezgési folyamat, amelyet hangképző szerveink, mint hangforrások hoznak létre és amelyet hallószervünkkel érzékelünk. Két­féle hang van : akaratlagos és akaratunktól független. Az akaratlagos hang bonyolult, összetett működések eredménye. Ezen működés centruma az agykéregben a Broca-féle mező. A hangképzés útja centrális irányból a periféria felé : a híd, a nyúltvelő, a gerincvelő mozgató sejtjein át vezet a beszélőszervi izmokhoz. Az agykéreg­ben keletkezett gondolatok kifejezésére utasított pyramis-pályák hozzák működésbe a beszéd kialakulásában közreműködő hangképző izmokat. Az is ismeretes, hogy a beszéd keletkezésében egy extrapyramidalis pálya is műkö­dik, melynek központja a központi dúcokban, a thalamus opticusban és a strialis képletekben van. Ezek a pályák szintén összeköttetésbe kerülnek a beszédizmokkal. Ezek szabályozzák a beszéd zenei és emocionális elemeit, hangsúlyát, ritmusát, szüneteit és összhangját. A tökéletes beszédhez ezen­kívül megfelelő hallószerv, jól kifejlett tapintási érzék, — amellyel az érint­kezésbe kerülő szájképletek egymáshoz való viszonyát ellenőrizzük, — és kifejlett kinetikai érzék szükséges, vagyis olyan képesség, amely a megfelelő izmok és antagonistái mozgását számon tartja. Érthető, hogyha ebben a bonyolult mechanizmusban bárhol is zavar támad, — beszédzavar jön létre. Itt nem foglalkozunk a centrum zavaraival, hanem azokat a helyi okokat foglaljuk össze, amelyek a mi munkaterületünkhöz tartoznak. * Előadás a Pécsi Egyet. Stom. Klinikán 1959. májusában megtartott X-ik Iskolafogorvosi Továbbképző Tanfolyamon.

Next

/
Thumbnails
Contents