Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-02-01 / 2. szám
LEPTOTHRIX VIZSGÁLATOK 41 A vizsgálatok ismertetése Tíz éven át rendszeresen végzett cytológiai, bakteriológiai, mykológiai vizsgálataink, amelyeket a szájnyálkahártyáról, foglepedékről, protézisek, hidak alatti területről, illetőleg magáról a protézisről és hídról vettünk, azt mutatják, hogy van jellegzetes szájflóra és vannak jellegzetes szájbetegségeket okozó mikroorganizmusok. így a moniliasisról tett és ellenőrző vizsgálatokkal megerősített megfigyeléseink igazolják ezt a tényt. A mikroszkópos képnek rendszeresen észlelt jellemző mikroorganizmusai a fonalbakrétiumok. Az ezekre vonatkozó irodalmi adatok sok esetben bizonytalanok és ellentétesek. Gins extrahált carieses tej fogakban a legtovább életben maradó mikroorganizmusoknak a leptothrixeket találta. Bass a nyitott kavitások 76%-ában mutatta ki a Leptothrix racenosát a kavitás falához tapadva és a dentinbe nyomulva. Burnett és Scherp azt tapasztalták, hogy az előrehaladt szuvasodás állományában anaerob fonalas mikroorganizmusokat rendszeresen lehetett találni, amelyek az első tenyészetben nem alkottak elkülönített kolóniákat és tulajdonságaik az actinomycesekéhez álltak közel. Ludwig vizsgálatai szerint a leptothrixeknek szénhidrátbontó képességük is van. Pákh a leptothrixek carbonátbontó képességét mutatta ki. Régebben végzett saját vizsgálataink szerint a leptothrixeknek foszfatáze aktivitásuk is van. Richardson és Schmidt a leptothrixekre vonatkozóan úgy fejezik ki magukat, hogy a talált fonalas mikroorganizmust tapogatódzva azonosították a Leptothrix buccalissal. A megállapításnak magyarázata, hogy tenyésztésük nehézségekbe ütközik, mivel az orvosi mikrobiológiában használt szokványos táptalajokon rosszul, vagy egyáltalában nem nőnek. Vizsgálataink során abból a meggondolásból indultunk ki, hogy a száj közvetlen kapcsolatban van környezetével. A belélegzett levegő, a felvett ivóvíz és táplálék útján mikroorganizmusok kerülnek a szájba, ott megtelepedni és környezethez alkalmazkodva szaporodni képesek. A természetes vizekben, sőt a vízvezetéki vízben is megtalálható baktériumok a leptothrixek. A leptothrixek jellemző tulajdonsága, hogy megtelepedésük és szaporodásuk alapfeltétele anorganikus sók jelenléte. Az anorganikus sók hasznosításának egy új szemléletét adja a chelatio, amely az agromikro-biológia és -biokémia területén a növényeknek azt a tulajdonságát magyarázza, hogy az élő szervezetek, így a növények miképpen tudják a talaj ásványi sóit oldani, szállítani és szervezetükbe építeni. Ez a megállapítás a baktériumokra is érvényes, és a leptothrixek azok a baktériumok, amelyek képesek ezt megtenni. Ennek kimutatását tűztük magunk elé célul. Stäben szerint, ha a növénytermesztésben chelatorokat alkalmazunk, a terméshozamot 25%-kal lehet fokozni. A chelátorok a baktériumok szaporodását is fokozzák. Végül a baktériumok képesek olyan anyagcsere termékeket produkálni, amelyek chelátorokként hatnak a szájképletekre, így a fogakra is. Martin és Schatz közleményeikben tárgyalják ezt az utóbbi lehetőséget és arra a konklúzióra jutnak, hogy ez kétségkívül bebizonyított tény. A probléma az, írják, hogy hogyan lehet ezt a felismerést a carieskutatásban hasznosítani, hogy miként lehet a caries keletkezését és progrediálását megmagyarázni, továbbá a caries prevencióban miben tud ez segítségünkre lenni, a legnehezebb pedig az, hogy hol kezdjük el a munkát. Vizsgálati anyag és módszer Vizsgálatainkhoz felnőttkorú személyek nyitott kavitásából részben a szájban, részben extractio után platina tűvel és kaccsal vettük a carieses anyagot a kavitás belső faláról. A vizsgálati anyagot egyrészt direkt vittük a
