Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
VENA FACIALIS THROMBOPHLEBITIS 9 felállított — kórisme rovására írható. Azt kell mondanunk, hogy a mai terápiás lehetőségek mellett az orvos munkája könnyebb lett ugyan, orvosi felelőssége azonban súlyosbodott. A sin. cav. thrombosisa jól ismert kórkép. Elsőként Duncan írta le, közel másfél évszázaddal ezelőtt. Félelmetesen rossz prognózisú betegség, mert a sinus cavernosus sebészi feltárás számára hozzáférhetetlen, gennyes thrombózisa magától meg nem gyógyul, s régebben minden esetben halálos volt. Noha az antibiotikumok használata óta egyre több közlemény számol be gyógyult esetekről, a prognosis quo ad vitam még mindig igen kedvezőtlen. Tevékenységünknek tehát minden olyan megbetegedés esetén, amely sinus cavernosus thrombosishoz vezethet, arra kell irányulnia, hogy még idejében számoljuk fel a primer szeptikus gócot. Ha ezzel már elkéstünk és a gyulladás már a V. facialis anterior thrombophlebitisével szövődött, arra kell törekednünk, hogy a terjedés útjának sebészi feltárás számára még hozzáférhető szakaszán, tehát a koponya üregén kívül állítsuk meg a körfolyamatot! Ezt a célt szolgálja a vena angularisnak a medialis szemzugban való lekötése is, amely a megbetegedés gyógyításának régente egyedüli módja volt, s a sebészi terápiának az esetek egy részében még ma is alkalmazható és célravezető eszköze. (2. ábra) A sinus cavernosus thrombophlebitisének etiológiai alapon két fajtáját különböztetjük meg. A 'primer vagy maranticus formát, mely kimerítő fertőző betegségek kapcsán léphet fel, és a secunder vagy phlebitises csoportot, amelyre jellemző, hogy kialakulását egy, a sinus-szal kommunikáló vena, például a vena facialis anterior phlebitise előzi meg. A fertőzés útjának két iránya lehet. Fertőződhetik a sinus hátulról a sinus petrosusok felől •— ez fülészeti szempontból jelentős — és fertőződhetik élűiről, a vena facialis anterioron és a szem visszeres rendszerén át az arc vénái felől. Fogászatilag ez az utóbbi út a fontos. Az arc irányából érkező fertőzések kapuit Rejtő nyomán három régióra oszthatjuk. Először az orr és felső ajak környkére, másodszor a fogak és a gingiva és végül harmadszor a tonsillák tájékára. Negyediknek hozzávehetnénk még a szemhéjak környékének staphylococcus infekcióit is. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szerint a fertőzési kapuk zömét az első régióba tartozó primer gócok alkotják, ugyanis az arcvénathrombosisok 67%-a az orr és környékének pyodermája, vagy fertőzött sérülése nyomán lép fel. Számarányban közvetlenül ezután a felsőajak furunculusa és carbunculusa következik. Gyakoriság tekintetében csak ezután jön az összes többi góc, tehát dentalis infekció, sinusitis, stb., mint az arcvénathrombosis létrejöttében szereplő etiológiai faktor. Mivel azonban utóbbiak az előbb említettektől csupán számarányban különböznek, következményeikben viszont azonosak velük, jelentőségüket — adott esetben — mi sem csökkenti. 2. ábra. A V. angularis feltárása és lekötése
