Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

VENA FACIALIS THROMBOPHLEBITIS 9 felállított — kórisme rovására írható. Azt kell mondanunk, hogy a mai terá­piás lehetőségek mellett az orvos munkája könnyebb lett ugyan, orvosi fele­lőssége azonban súlyosbodott. A sin. cav. thrombosisa jól ismert kórkép. Elsőként Duncan írta le, közel másfél évszázaddal ezelőtt. Félelmetesen rossz prognózisú betegség, mert a sinus cavernosus sebészi feltárás számára hozzáférhetetlen, gennyes thrombózisa magától meg nem gyógyul, s régebben minden esetben halálos volt. Noha az antibiotikumok használata óta egyre több közlemény számol be gyógyult esetekről, a prognosis quo ad vitam még mindig igen kedvezőtlen. Tevékenységünknek tehát minden olyan megbetegedés esetén, amely sinus cavernosus thrombosishoz vezethet, arra kell irányulnia, hogy még idejében számoljuk fel a primer szeptikus gócot. Ha ezzel már elkéstünk és a gyulladás már a V. facialis anterior thrombophlebitisével szövődött, arra kell töreked­nünk, hogy a terjedés útjának sebészi feltárás számára még hozzáférhető szakaszán, tehát a koponya üregén kívül állítsuk meg a körfolyamatot! Ezt a célt szolgálja a vena angularisnak a medialis szemzugban való lekötése is, amely a megbetegedés gyógyításának régente egyedüli módja volt, s a sebészi terápiának az esetek egy részében még ma is alkalmazható és célravezető eszköze. (2. ábra) A sinus cavernosus thrombophlebi­­tisének etiológiai alapon két fajtáját kü­lönböztetjük meg. A 'primer vagy maran­­ticus formát, mely kimerítő fertőző beteg­ségek kapcsán léphet fel, és a secunder vagy phlebitises csoportot, amelyre jellemző, hogy kialakulását egy, a sinus-szal kommu­nikáló vena, például a vena facialis anterior phlebitise előzi meg. A fertőzés útjának két iránya lehet. Fertőződhetik a sinus hátulról a sinus petrosusok felől •— ez fülészeti szempont­ból jelentős — és fertőződhetik élűiről, a vena facialis anterioron és a szem vissz­­eres rendszerén át az arc vénái felől. Fogászatilag ez az utóbbi út a fontos. Az arc irányából érkező fertőzések kapuit Rejtő nyomán három régióra oszt­hatjuk. Először az orr és felső ajak környkére, másodszor a fogak és a gin­giva és végül harmadszor a tonsillák tájé­kára. Negyediknek hozzávehetnénk még a szemhéjak környékének staphylo­coccus infekcióit is. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szerint a fertőzési kapuk zömét az első régióba tartozó primer gócok alkotják, ugyanis az arcvéna­­thrombosisok 67%-a az orr és környékének pyodermája, vagy fertőzött sérü­lése nyomán lép fel. Számarányban közvetlenül ezután a felsőajak furunculusa és carbunculusa következik. Gyakoriság tekintetében csak ezután jön az összes többi góc, tehát dentalis infekció, sinusitis, stb., mint az arcvéna­­thrombosis létrejöttében szereplő etiológiai faktor. Mivel azonban utóbbiak az előbb említettektől csupán számarányban különböznek, következményeikben viszont azonosak velük, jelentőségüket — adott esetben — mi sem csökkenti. 2. ábra. A V. angularis feltárása és lekötése

Next

/
Thumbnails
Contents