Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

4

HUSZÁR GYÖRGY DR.

ábra). Gyakorlatát a hirdetésben szereplő Széchenyi-tér 8. sz. (Mayer ház) alatt kezdte meg, majd átköltözött a Kelemen utca 11 sz. (Holczer ház) alá, ahol évtizedeken keresztül haláláig lakott. Unghvári Péter 36 évig praktizált Szegeden. „Egyik nevezetessége volt egykor Szegednek. Messze Bácskából, Torontálból, Csanádból hozzá jártak a fogfájós emberek, mivel nemcsak, hogy az egész környéken hosszú éveken át ő volt az egyetlen fogorvos, de valóságos művésze volt a fogászatnak”, szavakkal jellemzi Unghvárit egyik nekrológja. (Friss Újság, 1918. febr. 19.).

Az alatt az évtized alatt, amíg egyedüli gyakorló fogorvosa volt Szegednek, meg kellett küzdenie a diploma nélkül fogászkodó technikusokkal. 1889- ben Halada A. Helena „fogtechnikai műtőterem” tulajdonosnő telepszik le Szegeden. Fondorlatos szövegű hirdetése (Hüvelyk Matyi, 1889, I. 26.) nem fogászati tevékenységről szól, hanem azt a hírt, cáfolja „mintha csak rövid ideig szándékozna a városban tartózkodni”, tudatja, hogy állandó tartózkodásra telepedett le Szegeden és fogtechnikai műtőtermét an. é. közönség szives figyelmébe ajánlja. Unghvári eljárt a közegészségügyi hatóságoknál, hogy a fogtechnikusnőt tiltsák el a gyakorlattól. Nem ért el sikert, amit nyilván zokon vett. Erre utal ugyanis a Hüvelyk Matyi című szegedi élclap egyik cikke. E lap „Nagy emberek” cím alatt sorozatosan kifigurázta a város akkori vezető polgárait, így Kovács József tisztifőorvost is. Többek között ezt írja róla (1889, november 10.) : „Gálánt ember. Csupa tiszta udvariasságból nem kérte elő soha a hölgy kollega, a szegedi ismert fogorvosnő diplomáját. Ezért fáj a fődoktorra az Unghvári foga”.

1918-ban, 81 éves korában öngyilkossággal vetett véget életének. A szegedi újságok (Délmagyarország, Szeged és Vidéke, Szegedi Friss Újság, Szegedi Napló, Friss Újság) nagy részletességgel írják le öngyilkosságának körülményeit. Gyógyíthatatlan kínzó betegsége (asthma, arteriosclerosis, vitium) miatt csuklóján felvágta ereit. Ez az öngyilkossági kísérlete azonban nem sikerült, két nap múlva ezután revolverével felesége szemeláttára főbelövi magát. A sajtó megemlékezéseiből kitűnik az is, hogy a, ,fehérbajuszú és szakállú Péter bácsi” nagy megbecsülésnek és közkedveltségnek örvendett ; nagy zenebarát és jókedélyű ember volt „aki vicceivel, tréfáival órákig tudta szórakoztatni társaságát”, sokat dolgozott, azon a héten is fogat húzott még, amikor öngyilkos lett. Mint kitűnő foghúzót még a 20-as évek végén is emlegették Szegeden. Halála idején a szegedi orvosi kar legöregebb tagja volt.

Tudományos munkássága

Unghvári azon kevés sebész-fogászmester közé tartozott, akinek neve a szakirodalomban is fennmaradt. Az Oest.-ung. Vjschr. f. Zhk-ban (IX. 3,

á ) и uc r.

; Fogorvosi értesítés, r

i Van szerencsém a n. é. közönséggel *

! tudatni, miszerint folyó éri fflijns hó 1-én t \ lakájomat állandóan Szegődre áttettem és i

< egy a jelen kor i ;ényemek megfelelő és ? i a fogászat haladása szinvonatáu álló

! FOGORVOSI MŰTERMET j1

: nyitottam. Ajánlom magara minden e !

\ szakba vágó műtétekre, odra« (cariosus) j

< fogak ti,meszelésére (ploffibirozására) a í - legfinomabb érckeverékkel, amerikai je- |

• • és laparanynyal, továbbá mÜÍOgák ! .

i ea fogsorok betéteiére, melyek légnyomás I i áita! szilárdul tartanak, szépek, megie- , í I«V« természetesek és minden használat. !

, l)íllc teljesen megfelelnek, nemkülönben ?

mesterséges szájpadlás (obturateur) készi- ! i téaére minden rugó és kapocs nélkül. j

m Unfíhvári Péter, ’

fogorvos és fograiUÖ. S ' Unterem : Széchenyi-tér, Kayor-hiz. X. om. ’

5. ábra. Unghvári Péter hirdetése (Szegedi Híradó, 1882. máj. 12.)