Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám
STEREOSCOPOS RÖNTGENFELVÉTELEK 39 két nyílás nyelve közé erősítjük be a tejüveget az égőtől 2,5—3 cm távolságra. A belső fényes felülettel megerősített fényáram eléggé egyenletes megvilágítást nyújt. A nyílások közül az égő felé eső pár egyúttal hűtési célt is szolgál, a tej üveg szemlélési oldalán levő nyíláspár pedig a képtartók bedugáséra szolgál. A doboz fenekén vágott nyílásba helyezzük el a nagyító lencsepárt (pl. egy közönséges színházi látcső objektív-párját megfordítva a tejüvegtől valamivel távolabb, mint a lencse fókusztávolsága. A képeket egyszerű csíptetővel már vizesen behelyezhetjük, egyenként a látómezőben elhelyezve, ezután mindkét szemet kinyitva kissé a távolba irányított tekintettel megkapjuk a térhatású képet. Egyedülálló felvételt is nézhetünk rajta, szép, nagyított a kép. Mivel a képek mozgathatók és kissé forgathatók is a tej üveg előtt, nem szükséges a két film egyforma elhelyezését olyan pontosan végrehajtani az expositio alkalmával. A beállítás után egész minimálisan mozgatva az egyik képet, a stereo hatás fokozódik. A stereoscopos képpár készítése és szemlélése több fáradságot és a technikai feltételek betartása fokozott figyelmet igényel, de mindezekért kárpótol a felvételi kép szépsége, a tökéletesebb diagnózis és localisatio lehetősége. Főleg a szájsebészet területén van szerepe az idegen testek, eysták, tumorok, retineált, impactált fogak kórismézésénél és a traumás eseteknél, ahol igen fontos a localisatio és a részek elhelyezkedése, egymáshoz viszonyított távolsága és viszonya pl. az arcüreghez. Az orthodontia is igen jó hasznát veszi a fogsorív plasztikus ábrázolásának. A gyökerek elhelyezkedésének igen jól értelmezhető képét adja, ami gyökérkezelés szempontjából is fontos lehet, de eltávolítás előtt is értékes adatokat ad, különösen többgyökerű fogaknál, ahol jól differenciálható, hogy a granuloma melyik gyökércsúcson helyezkedik el és érinti-e a többit ? A nagyobb cariesek barlangszerű kiterjedése és a pulpakamrához való viszonya igen szépen látható. A felvételek készítésén kívül maga a szemlélés is megkíván egy kis gyakorlatot, főleg azért, mert a rtg. filmek kevésbé tudják kidomborítani a térhatású elemeket, mint a látható fénnyel történt felvételek. Magát a stereoskopos nézést és elemzést is gyakorolni kell. összefoglalás A fogászati stereoskopos röntgen vizsgálat rövid történeti áttekintése, gyakorlati használata és házi úton elkészíthető Stereoskop leírása. Ezúttal mondok köszönetét Thezarovits Antal dr.-nak és a IV.,kér. Tanácsi Szakrendelő (igazgató: Palócz Gyula dr.) asszisztenseinek, Dulischkovits Évának és Bajtala Erzsébetnek a képek elkészítésében nyújtott segítségükért. Szerző. Irodalom 1. Bezzegh L. : Fototopográfia. Közp. Jegyz. Váll. Bp., 1952. — 2. Collins E., Le Master : Dent. Cosmos 74 : 902—5 (1932). — 3. Cierguski А. : Med. J. and Record 123 (1926). — 4. Dioclés : Rev. de Stomat. 29 (1927). — 5. Ferenezy K. : A fogak röntgenvizsgálata (Bp. 1937.) — 6. Hauberrisser: Fortschr. Zahnheilk. 1925. — 7. Hauberrisser : Zahnärtzl. Rschau 35 (1926). — 8. Hauberrisser: Fortschr. Zahnheilk. 6 (1930). —- 9. Hodgson: J. of the Amer. Dent. Ass. 14: 2173—76 (1927). — 10. Jepkens H. : Röntgen Praxis 2 (1930). — 11. Kells E. : Dent. Cosmos 54 : 745—57 (1912). — 12. Le Master : Dent. Cosmos 66 : 642—48 (1924). — 13. Mayer W. : Deutsche Zanhärztl. Wschr. 32 (1929). —— 14. Odin R. : Deutsche Zahnarzt!. Wschr. 29 (1926). — 15. Parker O. : Zahnärztl. Rschau 35. (1926). — 16. Praeger W. : Zahnärztl. Rschau 35 (1926). — 17. Praeger W. : Korresp. Bl. Zahnrzt. 54 (1930). — 18. Silva C. A. : Oral Surgery 9 : 757—84 (1956). — 19. Wald S. S. : Dent. Cosmos 71 : 460—68 (1929).
