Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám
RHEUMÁS BETEGEK FOGAI 149 előbb buccálisan, majd linguálisan-palatinálisan is (vezetéses inj. nem hat!). Itt azonban tekintettel kell lennünk a régebben extrahált fogak begyógyult — teljesen ártalmatalannak tartott helyeire is, mert ezek is szerepelhetnek zavaróterületként. Aki több száz ilyen Cofocain inj-t adott már, hamarosan rájöhetett arra, hogy gyakran nem csak a rtg. által kétségtelenül elváltozást mutató fogak a bűnösek, hanem az állcsontoknak olyan helyei is, melyek semmiféle kóros árnyékot a rtg. képen nem mutatnak. A teljesen negatív helyek is szerepelhetnek tehát zavaróterület gyanánt. Fenntieken kívül az odontogén gócok keletkezésénél a paradentális infectióknak is ugyanilyen jelentőséget kell tulajdonítanunk, tehát a tasakos helyeket se hagyjuk ki a kezelésünkből. Különösen gyakran szerepelnek a dentitio diff.-nél képződő tasakok, valamint resecált fogak hegei. A zavaróterület és góc (focus) nem teljesen azonos fogalmak. Ezt legjobban azon példából lehet megérteni, melyben egy eltávolított tonsilla, vagy fog focus volt ugyan, de az ízületi panasz továbbra is fennmarad, mert a zavaróterület — itt a sebhelyen előállt hegesedési kötőszövet — továbbra is fennmarad és amíg ezt a területet nem vesszük novocain kezelés alá, a következményes távolhatás is fenn fog állni. Lumpért szerint minden szöveti része a szervezetnek szerepelhet zavaróterületként, amelyben a vegetatív idegrendszer — akár chronikus gyulladások, lezajlott gyulladások maradványai, műtéti, vagy más sérülési hegek által megszakítást nyert és újra összeforrt. Az ilyen sejtösszeforrásokban áll elő a depolarizálódás és ez okozza a fájdalmakat és a távhatásokat a vegetatív idegrendszerrévén. Fleckenstein szerint a távolhatások révén bénulnak az oxidációs folyamatok és a szervezet egyes helyein anyagcsereforgalmi zavarok, pangások állanak elő ; ez vezet a fájdalmasság kiváltásához, az ösztönszerű inaktiváláshoz, következményesen duzzanathoz és lobosodáshoz. A modern rheumaelmélet is helyet ad lassanként ezen elgondolásoknak. A novocain, a vegetatív idegrendszer laesiójának tekinthető sérülési, gyulladási helyeket neurális blokád alá veszi. A zavaróterületek localizációja a rheumás beteg bármely más testrészén lehetséges. Ennélfogva ne gondoljuk, hogy tevékenységünk minden betegnél eredményes lesz, de a negatív eredmény is sokat jelenthet a rheumatológus részére, feltéve a vizsgálat exact kivitelezést. A gyanús helyek pontos megállapítása a jövő feladata lesz, jelenleg csak az összes számbavehető gyanús helyeken való alkalmazás révén számíthatunk eredményre. Ilyen helyeket a rheumatológus sorban végig kell, hogy próbáljon, a stomatológusok elé csak a száj területe kerül. A rheumatológusok által hozzánk irányított betegeknek tehát az összes számításba jöhető gyanús fogain kívül a már régebben extrahált fogainak begyógyult hegeit, az esetleges resectiós hegeket, a parodontotikus, vagy chronikus stomatitises inyterületeket, bölcsességfogak körüli tasakokat — mind figyelembe kell vennünk! Ha a Cofocaint a valóban távolhatást okozó helyre deponáltuk, úgy a panaszok (ízületi fájdalmak stb) egyelőre időlegesen megszűnnek. Ez kb. egy perc alatt kell, hogy beálljon (ún. másodpercjelenség) amit a beteg rendszerint saját maga spontán jelez. Hogy minden szuggesztív hatást kizárjunk, a betegnek előzetesen ne ígérjünk biztos eredményt, a várható hatásnak magától kell beállnia. Ez a hatás elsőizben a legtöbbször csak kb. 20—24 órán át tart. Ennek a tulajdonképpen csak diagnosztikus eljárásnak a megismétlésével számíthatunk csak therápiás hatásra. Ezt az eljárásunkat 4—5-ször kell ugyanezen helyre adagolnunk, amikor is a normális sejtanyag
