Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám
1960. január ЫН. évfolyam 1. szám FOGORVOSI SZEMLE SZERKESZTETTÉK: I 90K-19ír. KÖRMÖCZI ZOLTÁN dr., 1935-1931 Prof. MORELLI «ÚSZTA > Közlemény a Pécsi Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájáról (Igazgató : Oravecz Pál dr. egyet, tanár) A §zájnyálkahártya érzéstelenítése ráfeeskendezéses módszerrel a gyermekkorban* írta: MIRISZLAY BENŐNÉ dr., CH0LN0KY MÁRTA dr., SZEKERES LÁSZLŐNÉ dr. Azon tapasztalatainkról kívánunk beszámolni, melyeket a Pécsi Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikáján szereztünk az elmúlt egy év alatt, többszáz különböző korú gyermek (3—14 évig) száj nyálkahártyáján és a szájüreg lágyrészein végzett fogorvosi beavatkozásainknál, a külföldön már néhány éve ismert és sikeresen bevezetett ún. ráfeeskendezéses érzéstelenítő módszerrel. Az érzéstelenítő oldat specialis üvegben, porlasztó készülék formájában (spray) kerül forgalomba. Hasonló készülékek, melyek gyógyszerek applikálására szolgálnak aerosol néven hazánkban is ismeretesek. A porlasztó készülék világszerte azonos szerkezetű és küllemű ; kb. 55 ccm-es üveg, kívülről műanyaggal bevonva és erre használat előtt helyezzük a csövecskében végződő porlasztó fejecset. A rugós szerkezetű porlasztó fejecsre gyakorolt egyetlen ujjnyomással, az érzéstelenítő felületre kb. 100 mg folyadékot fecskendezhetünk. így egy-egy ráfecskendezéssel a száj nyálkahártyáján, akár a nyelven, vagy a lágy és kemény szájpadon néhány perc alatt teljes felületi érzéstelenítést hozhatunk létre, mely kb. egy fél órán át tart. A folyadék kifecskendezése a tartályban levő plusz nyomás (ismeretlen gáznemű alkatrész) hatására jön létre. Tapasztalataink szerint a nyálkahártyára fecskendezett folyadéknak semmiféle kellemetlen szubjektív vagy objektív mellékhatása, károsító hatása vagy utóhatása nincs és a hatás elmúltával sem gyulladás vagy érzéskiesés tüneteit nem tapasztaltuk. Az érzéstelenítő oldat hosszabb hatása miatt, a beavatkozás után, az utófájdalom ideje is később jelentkezik, mikor az utófájdalom már csökkenőben van. A felületi érzéstelenítés ezen módját és az oldat összetételét az tette szükségessé és indokolttá, hogy a fogászatban eddig alkalmazott felületi érzéstelenítő szerek részben nem voltak veszélytelenek, az alkalmazás helyén csak rövid ideig maradtak hatásosak és utóhatásuk is gyakran kellemetlen szubjektív tüneteket okozott. — Ismeretes, hogy a procain (novocain) felületi érzéstelenítésre nem alkalmas, mert vizes oldata nem diffundál a nyálka* Előadás a Budapesten 1969. szeptember 11—12-én tartott gyermekfogászati ankéten. FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA ISTVÁN dr. EREDETI KÖZLEMÉNYEK
