Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
82 CSIKOR FERENC DR. nek. Kicsiny, de hegyes tárgyak (Pl. Kerr, Donaldson) a nyelőcső bármely részén megakadhatnak, míg a sima felületű tompa tárgyak, pl. koronák, hidak könnyen lejutnak, vagy pépes és nagy salaktartalmú (krumpli, kenyérbél, káposzta stb). ételek etetésével, folyadékok itatásával könnyen lejuttathatók a gyomorba. Ezzel szemben a nagyobb, tömegesebb tárgyak, pl. protézisek, már az első fiziológiás szűkületnél, a gyűrűporc magasságában megakadhatnak és beékelődhetnek. A kórismét rendszerint már az anamnézis biztosítja, a beteg megmondja, hogy a lenyelt tárgy a nyelőcsövében megakadt. Következményes tünetek : a betegek szúró, nyiialó fájdalomról panaszkodnak, amely nyeléskor körülírt helyen fokozódik. A fájdalmat reflektorikus légszomj, öklendezés, hányás kísérheti. A nyálkahártyasérülést követő gyulladás miatt láz, hidegrázás léphet fel. Súlyos szövődmény, ha a nyelőcső átfúródott és a sebészileg nehezen hozzáférhető mediastinum gyulladását okozza. Ma már azonban ilyen eset sem tekinthető reménytelennek. A beteg az azonnal elkészített gyomorsipolyon keresztül táplálható, erélyes antibiotikus kezelés és a collaris mediastinotomia megmentheti. Az átfúródott idegentest néha a nagyereket, szívburkot, szívet is megsértheti. A nyelőcsőben megakadt idegentestet feltétlen el kell távolítani (extraktio per oseophagoscopiam) és ha a nyelőcső sérült, több napos erélyes antibioticum kúrát kell beállítani. Ha az idegentest a nyelőcső kezdetén akadt meg és nagysága miatt elzárja a légzés útját, (pl. beékelt protézis) fulladás veszélye fenyeget. Ha az idegentestet ujjal letolni, vagy kivenni nem sikerül, légcsőmetszéssel kell a légzés útját szabaddá tenni. Semmi esetre sem szabad azonban az olyan idegentestek ujjal való letolását megkísérelni, amelyek a nyelőcső, vagy az emésztő traktus sérülését okozhatják passage közben, mint pl. a kapcsos prothesisek, felvágott koronák és hidak apró műszerek, stb. Ez fokozott mértékben vonatkozik a lúgos anamnézsisű betegekre, kiknek száma hazánkban még most is jelentős. Egyébként az idegentest a lúgos szűkületen fennakadva teljes passage zavart okoz, majd oesophagitist, eltávolítási kísérletnél pedig a perforatio lehetősége fokozott. A stomatológusok számára igen tanulságosak az aspirált, vagy lenyelt idegentestekről szóló és azok kimenetét ismertető közlemények, mert ezek ismételten felhívják a figyelmet a fogorvosi kezelés közben szükséges fokozott elővigyázatosságra és gondosságra. Bódítás vagy altatás előtt amúgy is kötelező a protézis eltávolítása a beteg szájából. Eszméletvesztésnél, rosszullét esetén is gondolni kell erre. Bódításnál, altatásnál meg kell tenni a megfelelő óvintézkedéseket az aspirációs veszély elkerülésére. Protézisviselőknek adjunk megfelelő tanácsot. Alvás alatt csak a teljes alsó-felső és a részlegesek közül csak a kapcsokkal abszolút biztonsággal megerősített nagyobb protézisek hagyhatók szájban. Kisebb, 1—2 tagú, féloldali vagy nem kellően lehorgonyzott kivehető fogműveket célszerű éjszakára kivétetni a szájból. Gyakori eszméletvesztéssel járó betegségnél (epilepszia) kivehető fogpótlásokat lehetőleg ne készítsünk. Gipszlenyomatvételnél is az aspiratiós veszély elhárítására meg kell tenni a megfelelő óvintézkedést (fej előbuktatása, anatómiai csipesz legyen kéznél). Gyökérkezelésnél célszerű kofferdam, tübiztosító gumicső toldalék használata.
