Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
68 LELKES KORNÉL DR. azonban a növekedés gátlását észlelte. A patkányok állkapocs ízületében is erre a kombinált kezelésre gátló hatást tapasztalt. A fogaknál a hypophysis kivonatra a dentin és a cement fejlődés tovább folyt, de megszűnt a fog áttörés, ezt thyroxinnal lehetett aktiválni. Ezek az adatok a hormonkísérletekbe és a hormon terápia kísérletes ellenőrzésébe, hatásosságának kimutatásába nyújtanak betekintést. A terápiás gyakorlatot — a ma annyit tárgyalt — mellékvesekéreg hormonterápiának néhány fogászati vonatkozásával szeretném demonstrálni. Mégpedig a mellékvesekéreg kb. 30 hormonja közül a cortisonnal és a hydrocortisonnal szeretnék foglalkozni, melyeknek szintetikus derivátuma a prednison és a prednisolon. Ezek a készítmények elsősorban, mint antiphlogistikus hormonok váltak a gyógyszeres kezelés részeseivé. A cortisonnak a hatása, hogy a szövet alapanyag védelem fokozódik, gátolja az exsudációt, csökken az erek permeabilitása, nő a toxinokkal szembeni védelem és a szervezetet tonisálja. Adásuknak klasszikusnak mondott esete : a mellékvesekéreg hiányos működése. Amióta a cortisont használjuk, minden orvos fél a gyógyszer negatív hatásaitól. A negatív hatás a cellularis védekezés, leukocytosis és fagocytosis gátlása, az antitest képzés csökkentése és a hegképződés zavara. Ezért a cortison terápiát kombinálnunk kell a fertőzés gyanúja esetén antibiotikumok adásával. Ha azonban olyan akut gyulladás áll fenn, melyben a gyulladásos jelenségek túltengése áll fenn, a cortison adása életmentő lehet. Áz infekciós betegségek akut szakában a vér cortison értékei azt mutatják, hogy maga a szervezet is nagyobb mennyiségben produkálja ezt a hormont. A krónikus szakban gyakran a normális értékek alá süllyed a vércortison mennyisége. A cortison terápia lehet substitutes, de lehet kellő mennyiségű produkció mellett farmakcdinámiás. A cortisont felhasználhatjuk olyan akut folyamatokban, melyeknél súlyos toxin hatás jellemzi a kórképet. így a perakut meningococcus sepsisnél, malignus diphtheriánál, typhus exanthemaiicusnál és a typhus abdominalis súlyos eseteinél. Ilyenkor a cortison adása életmentő lehet. A kezelésnek intenzívnek kell lenni, a kezelés időtartama rövid lejáratú legyen és ACTH csökkenő adásával kell befejezni. Az antibiotikumok adását 4—5 nappal tovább kell folytatni. A só, fehérje és szénhidrát anyagcsere normális fenntartását biztosítanunk kell. Kevésbé intenzív terápiát kell végezni olyan septikus folyamatoknál, melyek kevésbé foudroyansak. Ide tartozik a sepsisnek minden formája, a súlyos virusbetegségek, a septikus komplikációkkal járó sebészi beavatkozások, mindenek előtt a peritonitis, itt kell említenem a parotitist is. Az esetek egy részében cortisonnal a szervezetet ismét érzékennyé tehetjük antibiotikummal szemben. A hatásmechanizmus még nem teljesen ismert. Lehetséges, hogy az antibiotikumok penetratióját tudjuk fokozni. Az antibiotikumok okozta allergia vagy allergiás shock is leküzdhető cortisonnal. Súlyos allergiás kórképben, így szérumbetegségben mi magunk is tapasztaltuk a tünetek elmúlását cortison és ACTH adására. 1953-ig a cortison és ACTH adása szigorúan kontraindikált volt tuberculosisban. Turiaf állította fel a ma álló tézist , hogy a cortisonnak egy kontraindicatiója van tuberculosisnál és ez az, hogy tilos a kezelés egyidejű tuberculostaticumok adása nélkül. A cortison adása a virusbetegségeknél még a próbálkozás stádiumában van. Parotitis epidemica szövődményes eseteinél, abacterialis thyreoiditisnél, infectiosus mononucleosisnál és különösen hepatitis epidemicánál a kezelés eredményei, főleg súlyos eseteknél, meggyőzőek. A cortison adása lehet sistémás, de lehet lokális. Hottender vezette be a hydrocortison acetátnak intraarticularis adását, amikoris 25 mg/ml koncentrációjú oldatból 1/2 ml-t adunk a temporo-mandibularis ízületbe. Arthritis
