Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
18 REHÁK RUDOLF DR. ságát előmozdítsák. Mindezt már Reaumur részletesen leírta : „Minden sejt piramidális fenekének csúcsát egy másik sejt két falától képezett él támogatja, a két-két rombusz akotta lapszög pedig, mely a sejt belseje felé fordult oldalán homorú, domború oldalán egy másik sejt hexagonjának egyik lapját tartja és ez a reá támaszkodó lap ilyenformán ellenáll annak az erőnek, mely a lapszögeket kifelé feszíteni igyekeznék, úgyhogy e módon az összes szögek támasztékra találnak. ’’Reaiimurt még az a kérdés is foglalkoztatta, hogy a síkoknak milyen hajlásszöge a leggazdaságosabb. Ezért az akkori idők hírneves matematikusának Koenignek a következő problémát adta fel: „Meghatározandó a hatoldalú, három egybevágó rombuszból alkotott és kúpfenékkel bíró sejtek közül az, mely a legkevesebb anyaggal szerkeszthető meg?” Koenig úgy találta, hogy ilyen sejtnek a feneke három egybevágó rombuszból áll, melyeknek mindegyik tompaszöge 109° 26‘ és mindegyik hegyes szöge 70°34‘. Lemérve a lehető legnagyobb gondossággal a méhek szerkesztette rombuszok szögeit a tompákat 109°28’ a hegyeseket 70°32‘-nek fogjuk találni (1. ábra). Mindehhez Maeterlinck a következő megjegyzést fűzi : „Természetesen nem gondolom, hogy a méhek ilyen bonyolult számításokat végeznek, de azt sem hiszem, hogy a véletlen, vagy maga a dolgokban rejlő természetes erő hoz létre ily csodálatos eredményeket.” Közbevetőleg mint érdekességet megemlítem, hogy a közismerten kemény és nagy ellenállású gyémánt kristályrácsának Röntgen-diagramok segítségével való vizsgálatánál kitűnt, hogy minden szénatom körül másik négy szénatom helyezkedik el, egy szabályos tetraéder négy csúcsában. Azt is megállapították, hogy a szomszédos szénatomok úgy helyezkednek el, hogy egy szénatomnak két- vegyértéke mindig 109°28‘-es szöget zár be. Ügy látszik, ez a szerkezeti adottság általános természeti törvényszerűség, amely mindig megtalálható amikor nagy szilárdság és jelentős teherbírás kívánatos. Hangsúlyozni szeretném, hogy már Gysi megállapította, miszerint az őrlőfogak csücskei háromoldalú kúpfenékhez hasonlíthatók. „Miként egy természetes felső nagyőrlő lingualis csücskeinek ősformája háromoldalú piramishoz hasonlít, olyképpen egy felső keresztharapásos műőrlő egész rágófelülete egyszerűen egyetlen háromoldalú kúpfenék, mely egy hatoldalú prizma tetején, mintegy fogkorona gyanánt ül. A piramis pozitív és negatív oldalait képező három felület ősformája rombusz alakú és mind a három egybevágó. El- és felületi szögeik pontosan egy rombododekaéder tompaszögű sarkának felelnek meg. A felső és alsó keresztharapásos őrlők ősalakja leginkább a méhek által kiépített lépsejtek gipszöntvényéhez hasonlít.”
