Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-05-01 / 5. szám
AJAKSIPOLY 149 dásnak és malignitásnak jelei nem észlelhetők (4. ábra). Esetünk családjában hasonló rendellenesség csak anyai ágon, nagyanyja nőtestvérénél volt (5. ábra). Az irodalom ajaksipolyokra vonatkozó adatait a következőkben foglalhatjuk össze : első leírója Demarquay (1868). Az esetek 20%-ában egymagában, 80%-ában az arc egyéb fejlődési rendellenességeivel fordul elő. Gyakoribb az alsó ajkon mint a felsőn. Elhelyezkedhet a középvonalban vagy oldalt: egyik vagy mindkét oldalon. Szájadék átmérője átlagosan 1—3 mm, járat mélysége 1—25 mm. Lefutásában a középvonaltól távolodik és egy vagy több vaktasakban végződik. Nem szerinti megoszlás 2:1a férfiak javára. A haemophiliával ellentétben mindkét nem örökíti. Szövettanát Hilgenreiner ismertette először : az ajakpírhoz hasonló hámmal bélelt sipolyjárat, amelybe az esetek egy részében szemcsés szerkezetű, sötét festődésű, serosus mirigyvégkamrák nyílnak, szemben a habos szerkezetű, világos festődésű, mucinosus 4. ábra. Baloldali sipoly szövettani képe. 20 X nagyítás mirigy végkamrákkal. Ezek időszakonként nyomásra esetleg étkezéssel, csecsemőknél sírással kapcsolatban váladékoznak. Ilyenkor csillogó gömböcske hívja fel a figyelmet az egyébként is szembetűnő rendellenességre (innen a sipoly elnevezés.) Az ajaksipolyok pathogenesis szempontjából két csoportra oszthatók. Az első csoportba tartoznak azok a sipolyok, amelyek az archasadékok helyének megfelelően találhatók. Ezeknek a keletkezése az arcnyúlványok (homloknyúlvány, felső és alsó állcsonti nyúlvány) egyesülésének elmaradásával kapcsolatos. A másik csoportba sorolhatók azok a sipolyok, amelyeknek kialakulására vonatkozólag meglehetősen feltételezésekre vagyunk utalva. Stieda szerint az ébrényi mandibuláris ív középső barázdája mellett két oldalsó barázda is képződik (sulci laterales labii inferioris), amely az alsó ajkat oldalsó és középső részre osztja. E barázdáknak megfelelően az alsó ajak szertelen növekedése betüremkedést okozhat. Az alsó ajak e mértéktelen növekedését — Mis, Ruppe, Magdealene felfogásához hasonlóan — a sejtekben lévő rejtett potenciák felszabadulásának tulajdonítja. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy e