Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-05-01 / 5. szám
1959. május LII. évfolyam 5. szám FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA ISTVÁN dr. SZERKESZTETTÉK: 1908-19:« KÖRMÖCZI ZOLTÁN dr., 1925-19*1 Prof. MORELLI GUSZTÁV EREDETI KÖZLEMÉNYEK (Közlemény a Központi Stomatologiai Intézetből. Igazgató : Kende János dr.) A stomatologiai röntgenfelvételek sugárártalmának kérdése* írta: 8ZTEI1ICH PÁL dr. Az ionizációs sugárzás az emberi szervezetet állandóan éri. Ennek növekedése, karöltve a röntgenezés elterjedésével, olyan állapotot teremtett, mely az orvostudománynak, de ezzel együtt az emberiségnek is problémájává vált. Az ionizációs sugárzást két nagy csoportba oszthatjuk, a természetes (naturális) és a mesterséges (civilizációs) sugárzásra (UNO). A természetes sugárzások a kozmikus sugárzások, és háttérsugárzások, azaz a földben, kőzetben, építőanyagban levő rádióaktív anyagokból származók. Ide soroljuk a radon sugárzást az atmoszférából és a rádióaktív elemek sugárzását, melyet főleg a szervezetünkbe inkorporált K40 és C 2 anyagokkal veszünk fel. A mesterséges vagy civilizációs sugárzás atomerőmű telepeken és nukleáris eszközök robbantásakor keletkezik. Vannak emberek, akiket foglalkozásuknál fogva több civilizációs sugárzás ér, ilyenek az orvosok, nővérek, atomenergiatelepek munkásai, az uránium- és thoriumbányák dolgozói és az izotópokkal foglalkozó ipari vagy tudományos kutatók. Civilizációs sugárzásnak vannak kitéve azok is, akiket mint pácienst diagnosztikus, therápiás vagy egyéb röntgensugárzás ér. A televíziós vevőkészülékek és a világító számlapú órák használóit is éri mesterséges sugárzás. A szervezetet ért sugárkárosodás okozhat helyi és általános tüneteket (Eatkóczy, 2). A helyi tünetekre vonatkozólag tanulságos az amerikai May о klinika vizsgálata, ahol 140 orvost, 52 fogorvost, 1 orvosfeleséget és 1 „oesopathát” kezeltek röntgenégéssel. Az orvosok sérülése 31%-ban volt malignus. (Jung— Mellvin—Kunkel 10.) Krónikus röntgenégés esetében Saunders és Montgomery (10) 259 eset kapcsán az alábbi megállapításra jutott. Az elsőfokú dermatitis (röntgenégés) latentia ideje........... 4,8 év A másodfokú dermatitis (röntgenégés) latentia ideje.......... 4,2 év A harmadfokú dermatitis (röntgenégés) latentia ideje........ 1,8 év * 1958. november 7-én, a Stomatologiai Klinika tudományos ülésén tartott előadás alapján.
