Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1959-04-01 / 4. szám

LAPSZEMLE 125 L Л Г S Z E M L E H. Egyedi, L. A. de Vries, J. J. van Daatselaar: Glycogen und Schmelzkaries (Glycogen és zománckariesz) D. Z. Z. 13, 9, 481—489. (1958.) Egyedi Henrik, évtizedek óta Hollandiában élő magyar származású fogorvos és szerzőtársai ismertetik az új caries-glycogen elméletet, melyben Sognnaes kísérleteire és szemléletére támaszkodnak. I. A caries iránti fogékonyság a fog fejlődésének folyamán keletkezik. Fokozott táplálékfelvételkor (különösen szénhidrátok) a legtöbb szervben, így a zománcszerv­ben is glycogen többlet lép fel. A fogak, melyekben glycogen többlet van, az áttörés után locus minoris resistenciaet képeznek. 2. Glycogen nem képez jó táptalajt a száj baktériumok számára, de ha ez az anyag savanyú közegbe kerül, átváltozik tartósan glykosevá, mely már igen jó tápta­laja a legtöbb baktériumnak. 3. Fogszú tehát nem hiánybetegség, hanem „túltáplálási betegség“, mely más túltáplálási betegséggel, mint pl. obesitas, rokon. 4. A „primitív“ fajoknál és állatoknál, ahol gyér a táplálkozás, kevés vagy semmi glykogen rakódik a fejlődő fogba. 5. A kezdődő fogszú tehát úgy keletkezik, hogy a baktériumok a zománc organi­kus részébe belenőnek, feltéve, ha azokban elegendő mennyiség glykose van, mely mint a glykogen leépítési terméke van jelen. 6. A glykogennak glykoseba való átváltozásánál a Miller theoriában szereplő a savi faktornak szerepe van. A tanulmány továbbá adatokat szolgáltat az amszterdami és brisztoli biokémiai laboratóriumokból. Foglalkozik azon állatkísérletek analisisével, melyek bizonyítják, hogy a glykogen theoria helyes. Végül kémiai bizonyítékot igyekszik nyújtani arra vonatkozólag, hogy a talált szénhidrát glykogent képez. Gergely Éva dr. SZAKCSOPORTI HÍREK Tudományos előadások 1958. év folyamán a Fogorvos Szakcsoport és a Budapesti Fogászati Klinika együttes pénteki tudományos ülésein a következő előadások hangzottak el : Január 17. Prof. Balogh Károly : Köszöntő. Kemény Imre dr.: Az occlusio és artikuláció egyensúlyának feltételei. Kővári Ferenc dr.: Aktinomykosis cervico-facialis. Január 24. Prof. C. H. Plathner : Caries profunda. Felkért hozzászóló : Lőrinczy Ervin dr. Január 31. Czappán György dr.: Mediastinitis csonthártyagyulladás után. Pesthy István dr.: Az ajak, az íny és a fogak viszonya. Február 7. Szalkay Sándor dr.: Tapasztalatok a Vinydan nevű új inhalatiós narkotikummal. Prof. Morelli Gusztáv : A replantatióról. Február 14. Inovay János dr.: Felső-állcsonti daganat. Gerlóczy Pál dr.: Fogorvosi tapasztalatok az USA-ban. Február 21. Ivánkievicz Dénes dr.: Haemorrhagiás diathesisek kezelése ACTH-val. Rehák Rudolf dr.: Néhány érdekesebb fogszabályozási eset. Február 28. A debreceni Stomatologiai Klinika előadásai : Hradeczky Claudia dr.: Die Bisshebung. Ny ul Lajos dr.: Az aktinomykosis gyógykezelése antibiotikumokkal és chemo­­therapeuticumokkal. Szabó Irén dr.: A fogak letalitása és morbiditása közötti kapcsolat. Bartha Éva dr.: A maradék-fogazat előkészítése a protetikában.

Next

/
Thumbnails
Contents