Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-01 / 4. szám
GYORSANKÖTÖ AKRILÁTOK 103 Simplon nevű készítménye). Feldolgozásuk megegyezik a lassankötő anyagok munkamenetével, csak a hőkezelés marad el. Eltekintve a hideg úton készült darabok fentebb leírt előnyétől, még időt is megtakaríthatunk. A gyártó cégek maguk is elismerik, hogy az ilyen végtermék fizikai és mechanikai tulajdonságai a hővel polimerizált anyagokét nem érik el. Ezirányban nem végeztünk vizsgálatokat. Végül még két akcelerátor rendszerű tömésre szolgáló akrilátról kívánok megemlékezni. A De Trey cég Sevriton nevű készítményével nincsenek saját tapasztalataim. A leírás szerint a katalizátort közvetlenül a keverés előtt, tubusból kinyomható paszta alakjában kell adagolni. A Dental Fillings Ltd. Orthofil készítményét kipróbáltam. A katalizátort kis pasztillákban mellékelik és közvetlenül a keverés előtt kell a porhoz adagolni, miután előzőleg porrá dörzsöltük. Egy pasztillához 7 csepp folyadék kell. Az ilymódon nyert pép igen hamar leköt, 3—4 perc alatt megkeményedik. Meleg levegővel fújtatva gyorsíthatjuk a polimerizációt, tehát a tömést nem kell oly hosszú ideig nyomás alatt tartani, mint a redox rendszerű anyagoknál. Az élő pulpát éppúgy kell védeni, mint a szilikát töméseknél. Legutóbb a Kulzer cég Palavit 55 elnevezés alatt kiváló tapadóképességű, igen gyorsan keményedő tömésre szolgáló akrilátot hozott forgalomba. Ennek előnye, hogy csak két komponensből tevődik össze, megkeverése tehát kevésbé körülményes. Keményedése a szobahőmérséklettől függően 3—4 perc alatt bekövetkezik. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a gyorsankötő akrilátok a fogászat minden ágában értékes segédeszköznek bizonyultak. Az eleinte forgalomba került anyagok hátrányait az újabb készítményekkel sikerült kiküszöbölni. Kellő körültekintéssel a szájban direkt alábélelésre is használhatók, de kiterjedtebb alábélelést célszerű gipszmodellen indirekt úton elvégezni. Néhány újabban nálunk is forgalomba került anyag feldolgozásmódját saját tapasztalataim alapján ismertettem. Irodalom 1. Blumenthal, L. M. : 1947. Recent German developments in the field of dental resins. Report No. 1185 May 1947. (Office of military governement for Germany.) — 2. Castagnola L. : 1950. Experimentelle Untersuchungen über im Munde selbstpolymerisierende Kunstharzfüllungen. S. M. f. Z. 60 : 880—925. — 3. Castagnola L. und v. Arx H. : 1954. Selbstpolymerisierende Kunststoffe, S. M. f. Z. 64 : 1103—1137 und 1245—1276. — 4. Fischer C. H. : Die Kunststoff-füllung aus schnellhärtenden Polymerisaten, Joh. Ambrosius Barth, 1952. — 5. Harris, L. W. : Progress report om immediate permanent resins. J. Pr. D. 3 : 178. — Hedegard, B. : Cold Polymerizing Resins, Acta Odontologica Scandinavia, Vol. 13. supplement 17. 1955. — 7. Kramer, I. H. und Me. Lean J. W. : A clinical and pathological evaluation of a sulphinic acid activated resin for use in restorative dentistry. Brit. D. J. 93 : 255—269 and 291—293. — 8. Meglin : Kunstharzfüllungen und Pulpa, S. M. f. Z. 62 : 712—715. — 9. Máiké, J. : Inlay und Kronenarbeiten. Urban und Schwarzenberg, Wien, 1948. — 10. Osborne, J. : Re-lining and re-basing, Brit. D. J. 92 : 149—152. — 11. Rink, O. : Studien über die Polymerisation und die Mängel der heutogen Verarbeitungsweise der Kunststoffe D. D. Z. 1952, 7 : 1293—1300. — 12. Schroeder, A. : Die direkte Unterfütterung oberer totalen Prothesen mit dem Autopolymerisat Palavit 1952. Z. W. 7 : 308—310. — 13. Spreter v. Kreudenstein, T. : Kariestherapie mit schnellhärtenden Kunststoffen. Carl Hanser Verlag, München 1952. — 14. Uhlig, H. : Schnellhärtender Kunststoff (Palavit) als Unterfütterungsmaterial D. Z. Z. 1953. 8 : 1120—1133. Рудольф Регак: Употребление в стоматологии быстроскрепляющих акриллатов. R. R e h & k : Anwendung schnellbindender Acrylate in der Stomatologie. R. Rehák: Use of cold polymerizing akryls in Dentistry.
